Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület-DEFENSORES TRADITIONUM DE GABRIEL BETHLEN

Defensores Traditionum De Gabriel Bethlen anno 2002

Látogatók: 1203412
Módosítva: 2010-09-07

Si deus pro nobis,
quis contra nos
GABRIEL BETHLEN
Princeps Transylvaniae, Partium Regni Hungariae Dominus, Siculorum Comes 1580-1629

zene letöltés-music download: Héttorony Hangászok hajdútáncok vitézi ének Oszmán pasáról

oldalak / pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Kassán jártunk

0000-00-00

Az elmúlt hétvégén (március 29-30-án) csapatunk néhány tagja baráti látogatást tett Kassa városában. Vendéglátóink a kassai Bethlen Gárda muskétásai voltak.
A Bethlen Gárda honlapja
Képek megtekinthetők itt.

Március 29. Győr ostroma

0000-00-00

410 évvel ezelőtt a mai napon (március 29) a 15 éves háború egyik legsikeresebb évében esett sor Győr városának visszafoglalására. 1594-ben négy évvel korábban a 100.000 főre becsült török haderő Szinán nagyvezír vezetésével bevette a várat.
1598 évi hadjáratot Győr ostroma nyitotta meg. A magyar sereget Adolf Schwarzenberg vezette. A várat Ali bég védte, azonban nem számított a támadásra, ezt feljegyzett mondása is bizonyítja :"előbb megszólal a várharang érc kakasa, mintsem Győr a keresztények kezébe jusson!". A magyarok serege éjjel lopózott a vár alá és a két kapura 1-1 aknát erősítettek, amivel berobbantották azokat. Az éjszakai cselvetés sikeres volt. Bár nagy volt a veszteség mind két félről, a győzelem azonban meghozta gyümölcsét, mert nagy lökést adott a további harcok folytatásához.

Húsvét a törökkorban

0000-00-00

Húsvét a törökkorban

Húsvétolás

Nagypénteken mossa holló a fiát,
Ez a világ kígyót, békát rám kiált,
Mondja meg hát ez a világ szemembe,
Kinek mit vétettem életemben.

A népdal szövegét olvasva, aligha jut eszünkbe, hogy első két sora nagyon régi szokás emlékét őrzi. TOVÁBBI RÉSZLETEK

Törökkori pipák Hódmezővásárhelyről

0000-00-00

Csaknem negyven fajta pipához tartoznak azok a töredékek, amelyek Hódmezővásárhelyen, a városi sportcsarnok építését megelőző ásatáson kerültek elő mintegy húszezer kerámiadarab, tízezer állatcsont és régi pénzérmék mellett; a több mint ötven pipatöredék pontos származását még kutatják a régészek - közölte Nagy Nándor, a Tornyai János Múzeum restaurátora. Hódmezővásárhelyen már több törökkori ásatás folyt, a korábbi leletek között azonban mindössze két-három pipa került elő, a 2007-ben feltárt 2500 négyzetméternyi területen azonban több mint félszáz pipa töredékét találták meg a régészek - mondta a szakember. Hozzátette: ami igazán érdekes, hogy a félszáz töredék csaknem negyven fajta pipához tartozik.A leletek megtalálásakor az első feltételezés az volt, hogy egy pipagyártó-műhely nyomaira bukkantak. Ezt azonban cáfolja, hogy a 17. században általában fazekasmesterek foglalkoztak pipakészítéssel, erre utaló nyomokat azonban nem találtak, s a kemence sem került elő - mutatott rá a restaurátor. A pipák alapanyaga is különbözik: nagyobbik részüket a Hódmezővásárhely környékére jellemző, vörösre égő, magas vastartalmú agyagból, másik részüket fehérre égő agyagból állították elő, de vannak köztük redukciós égetéssel készített, fölfényezett fekete darabok is - tette hozzá Nagy Nándor.A pipákat segédformákba préselve készítették, majd száradt állapotban végezték el az utómunkákat: a karcolást, vésését, pecsételést, végül pedig kiégették a tárgyakat. A megtalált pipafejek 5-6 centiméter nagyságúak, s hosszú, 25-30 centis fából készült szár tartozott hozzájuk. Néhánynál felfedezték a vasból, esetleg rézből vagy bronzból készült pipasapka maradványait is - közölte a szakember. A kutatók véleménye szerint egy gyűjtő vagy kereskedő pipáira bukkantak, esetleg egy szálláshelyen megpihenő katonák, utazók használhatták a tárgyakat annak idején. Nagy Nándor elmondta, a leletek restaurálása a napokban fejeződött be, a régészeti feldolgozás már elkezdődött. Az ásatás anyagából várhatóan 2009-ben rendez kiállítást a Tornyai János Múzeum.(MTI)

Emendum – Helyretétel

0000-00-00

Tegyük rendbe közös dolgainkat. Pár gondolattal igazítanánk helyére egy mai nyelvezetben másképpen értelmezett, kifordított, régi, és igen szép kifejezésünket. Régen ugyanis a régi magyar kifejezések olvasásakor sokszor találkozunk a 16- 17. századtól a „ mondva csinált” szóösszetétellel. Ez azonban régen, a mai nyelvhasználattal ellentétben, az úri, és igen míves, egyedi tárgyak készíttetésekor kerül elő. Tehát az egyedi csináltattatott tárgyakkal kapcsolatban használták, mikor valaki, nem vásári árut viselt, hanem saját igényére valót készítetett. Ennek a kifejezésnek a kicsavarása jól mutatja, az értékrend furcsamód való kifordulását, hiszen a régi jelentéssel ellentétben, mára a szóösszetétel éppen az ellenkezőjét jelenti, hiszen pejoratív jelzőként használjuk. Példának okáért: „Tehetősebb, bár alsóbb rendű emberek Borsodban eldicsekedtek vele, hogy csizmájukat nem vásáron vették, hanem „mondva csináltatták” (Radvánszky B. 1986: I. 52), vagyis a vásári, bolti késztermék a még közöttük is szegényebbeknek maradt.”

Silentium - Csendülés

0000-00-00

Vitézeink vártában az esztergomi hadgyakorlaton.

Ismét egy új kincsünk - egyesületünk tábori dobja egy eredeti XVII. századi török lovassági dob

0000-00-00

Idézet és rajz az 1896-os Millenniumi Kiállítás anyagából
3315-ös tétel

Üstdob (2 darab), török lovassági, vörösrézből félgömb alakra kalapálva. Alján harminc nyolc milliméter átmérőjű kerek lyuk van, mely befelé egy tölcsér alakú tokkal van körülszegve. Ezen nyílás fölött szintén hasonló lyukkal áttört kerek vas van, mely háromfelé kinyúló vaskarjai derékszög alatt meghajtva, tölgylevél alakú végeikkel a fenékhez vannak szegecselve. Az üst oldalához körül hat vésett és áttört mívű nagy vas boglár van szegecselve, melyekből a kiálló vas csavarok a nyers borjúbőrrel bevont vas tetőkarika füleibe csavarodnak s annak feszülését eszközlik. Ezen csavarok alatt a dobot széles erős bőrszíj veszi körül, melynek segélyével a nyeregkápához erősíttetett. A dob üstjének magassága 33 cm, átmérője 58 cm. XVII. század.
A körmendi várkastélyból.
Batthyány-Strattmann Ödön hg.