Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület-DEFENSORES TRADITIONUM DE GABRIEL BETHLEN

Defensores Traditionum De Gabriel Bethlen anno 2002

Látogatók: 1203427
Módosítva: 2010-09-07

Si deus pro nobis,
quis contra nos
GABRIEL BETHLEN
Princeps Transylvaniae, Partium Regni Hungariae Dominus, Siculorum Comes 1580-1629

zene letöltés-music download: Héttorony Hangászok hajdútáncok vitézi ének Oszmán pasáról

oldalak / pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Könyvajánló

0000-00-00

A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában

Szerkesztette: Bene Sándor, Hausner Gábor

A Zrínyi család tagjai a magyar és a horvát nemzeti történelem hősei, s főként a 17. században élt testvérpárt, Zrínyi Miklóst és Pétert irodalmi és politikai munkáságuk révén a modern magyar és horvát nemzettudat alapító atyái között tartjuk számon. Nyolc magyar és négy horvát kutató arra vállalkozott, hogy a Zrínyi család legjelentősebb tagjairól egyfajta virtuális „ősgalériát” állítson össze. A maga nemében egyedülálló, tudományos újdonságként értékelhető összeállításban helyet kaptak a Subics ősőkről, a Szigetvár védelmében 1566-ban vértanúságot szenvedett Zrínyi Miklósról, annak fiáról és unokájáról, IV. és V. Zrínyi Györgyről, a költő és hadvezér Zrínyi Miklósról, testvéréről, az 1670-ben összeesküvés vádjával lefejezett Zrínyi Péterről, valamint kettejük híres gyermekeiről, Zrínyi Ádámról és Ilonáról, valamint az utolsó Zrínyiről, a király fogságában elhunyt Zrínyi János Antalról szóló tanulmányok. A könyv függelékében pedig egy igazi kuriózum olvasható: a költő és hadvezér Zrínyi Miklós megbízásából az 1660-as években készült, a Zrínyiek életét feldolgozó, mind ez idáig kiadatlan családtörténet.Az ősök emlékének, képmásának megörökítése hozzájárul az emlékezet fenntartásához, de egyben például, mintául is szolgál a kései utódoknak. A Zrínyi Kiadó által gondozott, fekete- fehér és színes fotókkal gazdagon illusztrált kötet jó szolgálatot tesz annak érdekében, hogy az olvasó a meglévőnél sokrétűbb és árnyaltabb képet kapjon a mediterrán, illetve a közép-európai kultúra között közvetítő szerepet játszó Zrínyiek életéről, működéséről, példájáról. 400 oldal, keménytáblás, B/5-ös formátum. Kiadás éve: 2007

Estergon Kalesi 2008. február 16.

0000-00-00

A télvíz mégsem hoz nyugalmat vitézeinknek. A Haditanács váratlanul Esztergom falai alá rendelte a csapatainkat. Sem jegesedés sem köd nem akadályozza a török felderítő sajkák mozgását felúszgálását a Dunán. A környező dombokon, hegygerinceken felbukkanó iszpáhiák a lövegsáncainkat szemlélik majd kitöréseinkre, tovább ugratva, elnyargalnak. Gyakran fognak nyelvet. Két hete három parasztot ragadtak el akik beomlott vermeiket javítgatták a Szent Tamás hegy keleti oldalában. Ők korábban a sáncokon dolgoztak Ezek a jelek egy közelgő támadás előhírnökei. Vitézeink Esztergom falai alatt a Duna parton tartják hadgyakorlatukat ezen a héten szombaton. Kell az erőnlét, mert a tespedés a katona fő ellensége. Régen volt már mustra, bár a zsold megint csak lábatlan lovakon érkezik.

Kép: Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi (közelmúltban megerősítve, felújítva)
Esztergom - Duna part

Csatában (BGHE Mozgókép)

0000-00-00

VéSz Hír - Végvári Szövetség

0000-00-00

Hazánkban a félelmes földeken, a libhányok, vészhelyek és róna vizek átkelőit őrző, főleg a sárvízi palánkok őrei naponta jelentenek ozmán felderítő lovas mozgást. Hiába vannak magyar ruhában, a tapasztalt szemek meglátják a különbséget. Két napja egy levágott török csapat élén haladó magyar kalauzt is elfogtak a hajdúk aki a kínvallatástól rettegve elmondta, hogy Budáról hamarosan 2 ezer janicsár érkezik Fehérvárra bizonyára hadi tervekkel, sorsa karó lett, nem kegyelem. A Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület, a Honvéd Zrínyi Sportegyesület Végvári Haditorna Szakosztály (Zrínyi Vértesek) és a Végeknek Tüköri Haditorna Egyesület gyalogvajdái elhatározták, hogy a növekvő török veszedelem, az egyre gyakoribb tatár betörések visszaszorítására csapataikat ha a szükség úgy rendeli, egy-egy hadjárat alkalmára egyesítik, mert külön-külön felmorzsolódnak a sok küzdelemben. Itt láthatják, tették ezt már előző esztendőben is. Sok barátság is kötetett a vitézek között. Ismerik már egymás szokásait, fegyvereit, borait. Az település, mely védelmet kér, hírvivője útján mihamarabb jelezze. A falvakban gondoskodni kéne már a rejtekhelyekről, az élelem vermeléséről. Lehet már áztatni az ökör bőröket, jó lesz az égő csutak ellen.

Magyar Hősök Arcképcsarnoka

0000-00-00

Dr. Somogyi Győző rajza

1599. Köbölkút, egy falu tragédiája

0000-00-00

Sapientia rovatunkban, egy a szultán szövetségesei a tatárok által lerohant község lakóinak sorsát meséli el Wathay Ferenc énekes könyvében. A leírás érdekessége, hogy a saját és a szemtanúk hiteles beszámolója alapján írta könyvét, így ennek a falunak Köbölkútnak (ma Szlovákia területén található, Gbelce néven 19 km-re Párkánytól) a tragédiáját mely több város és község sorsával volt azonos a tatárok támadásai során. Ezzel az idézettel emlékezünk a fegyvertelen áldozatokra, nőkre, asszonyokra, gyermekekre az elnéptelenedet településekre. Különösen télvíz idején a gyilkolást és rabságot elkerülő árván maradt gyermekek estek nagy számban áldozatul a fagynak, éhségnek és a farkasoknak. A falu lakói magyarok voltak, melyet Fekete Lajos által gyűjtött török adóösszeírás is bizonyít, mely névsor a birtokunkban van.

Kínaira frodították!

0000-00-00

Megszületett Gárdonyi Géza Egri Csillagok című
könyvének kínai fordítása. A világ legnépesebb
országának lakói eddig kénytelenek voltak
nélkülözni a hazafiasságot ilyen izgalmas
történetben bemutató regényeket, ezért a
magyarok örök kedvence érdekes kísérlet a kínai
piacon. Éppen ezért, a több mint egy milliárd
kínai egyelőre kétezer példányért kell hogy
megverekedjen a könyvesboltokban - ha viszik,
nyomtatnak még.

/December 06-án volt a hivatalos bemutató, Egerben/

bővebben: http://www.csakjohirek.hu/content/view/3034/86/

Kép: Mao Shuo Fu Galla Endréné, a könyv fordítója

"Vizetek van, de szívetek nincs!"

0000-00-00

Erdély. Vajdahunyad vára. A várhoz tartozik egy 30 méter mély kút, melynek régi, törökkori története van. Három török rabbal ásatták a kemény sziklákból fogva tartóik. A kezdetekkor azt ígérték nekik, hogy amint vizet találnak szabadon engedik őket. 15 év elteltével sikerült vizet nyerniük, de fogva tartóik nem tartották meg ígéretüket. Három, törökül írt arab betűs szó olvasható a kút kövén, mely magyarul így szól:
"Vizetek van, de szívetek nincs!"

Dárdán ugró hajdú - Petaurista

0000-00-00

A közelmúltban találtunk két forrás melyek a hajdú harcmodor egy számunkra új fajtáját fedték fel számunkra, s melyről eddig semmilyen szakirodalomban nem találtunk említést. Szenci Molnár Albert: Dictionarium Latinoungaricum c. 1604-ben kiadott latin-magyar szótárában említi a „petaurista” azaz „dárdán ugró hajdú” kifejezést. Ezzel a találattal párhuzamosan véletlenül leltünk rá egy metszetre ahol egyértelműen magyar viseletben látható gyalogos katona egy „rúd” segítségével veti át magát egy tüzérségi „védősáncon” az ágyúszemélyzet megtámadásának egyértelmű szándékával. Az említett metszet, mint forrás beazonosítása folyamatban van.

A regölés (december 26.)

0000-00-00

A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. Nyelvészeink szerint a regölés név finnugor eredetű, és etimológiailag összefügghet a régi magyarok sámánjainak eksztázisba esésével is.
A XVI-XVII. században a vízkereszt utáni első hétfőt regelő hétfőnek nevezték. Heltai Gáspár a XVI. században a regelő hetet említi, mikor az emberek isznak, tobzódnak, s ez szerinte az ördög nagy ünnepe. Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben volt szokásos a regölés. A Dunántúlon legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz, ahol eladó lány volt, és elénekelték varázséneküket. Ennek egyik állandó motívuma a termékenységvarázslás: a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak.

"Aggyon a zuristen
Ennek a gazdaasszonnak
El lud allát
Száz zsiba fiját,
Ezer mennyi számát!
Haj regü rejtem” (Milejszeg)

A második részben egy leányt regöltek össze egy legénnyel. E két állandó részt megelőzi a beköszöntő, melyben a regösök elmondják, hogy hosszú, fáradságos útról érkeztek. Néha megemlítik, hogy nem rablók, hanem István király szolgái. A bevezetőhöz tartozik a csodaszarvasról szóló részlet is.