Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület-DEFENSORES TRADITIONUM DE GABRIEL BETHLEN

Defensores Traditionum De Gabriel Bethlen anno 2002

Látogatók: 1203351
Módosítva: 2010-09-07

Si deus pro nobis,
quis contra nos
GABRIEL BETHLEN
Princeps Transylvaniae, Partium Regni Hungariae Dominus, Siculorum Comes 1580-1629

zene letöltés-music download: Héttorony Hangászok hajdútáncok vitézi ének Oszmán pasáról

oldalak / pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Tűzzel-Vassal!

0000-00-00

Megjelent DVD kiadásban magyar nyelven!

Régóta vártuk a Henryk Sienkiewicz regényéből a lengyel Jerzy Hoffman rendezésében készült film magyar szinkronnal kiadott DVD változatát, mely most végre kezünkben van.
A filmben látható fegyverzet és viselet hiteles forrásnak tekinthető magyar vonatkozásai miatt is. Talán kevesen tudják, hogy a korszak lengyel haderejének szervezeti felépítése, fegyverzete magyar hatásra alakult, változott. A XVI. századtól Báthory István fejedelem „keze nyomát” viseli. Továbbá a XVII. századi lengyel hadi eseményekben magyar katonák is szép számmal vettek részt, főleg puskás hajdúk. Ennek érdekes példája a lengyel karvas szó ami magyarul is karvasat jelent és ez csak egy kis példa a sok közül.

Karácsonyi „congratulatio”

0000-00-00

Részlet a Csordapásztorok… kezdetű énekből a XVI. Századból (Batthyányi kódex)

Karaczon innepeben
Karaczon innepeben
Oueruendezzwnc ziuwnkben
Mert Isten ő sz. fiat
Mert Isten ő sz. fiat
Atta meg nekwnc testben...

A XVI.-XVII. századi Magyarországon már létezett a karácsonyfa (nem csak fenyőfa) díszítés (ennek ellentmondó vélemények a XIX. századtól említik a karácsonyfa állítást) és a családi körben történő ünneplés hagyománya. A családtagok ajándékokat adtak egymásnak, főleg a gyermekeknek. Ezen tényeket alátámasztó korabeli forrásokkal rendelkezünk. Az akkori ajándékok, jelképes és jelentős értékkel bírtak, gyakran még a tehetősebb emberek is saját kezűleg készített tárgyakkal készültek a karácsonyra, nők férfiak egyaránt. Fontos volt, hogy a korabeli ajándékok ritkán voltak használati tárgyak és ha mégis akkor kizárólag személyesek és egyediek voltak.

Hiteles forrás, ritka kiadvány a törökkorból!

0000-00-00

Megjelent! Luigi Ferninando Marsigli:
Az Oszmán Birodalom katonai állapotáról, felemelkedéséről és hanyatlásáról
c. műve F. Molnár Mónika fordításában, a Históriaantik Könyvesház Kiadó gondozásában

Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) a földrajztudós, a gyűjtő, a diplomata, az utazó, a tudós, a hadmérnök, a nyelvész-filológus, a katona... Ezerarcú, egyetemes ember, aki átmenetet jelent a magyarországi háborúkban harcoló itáliai hadvezérek és a magukat “filozófusnak” nevező felvilágosodás kori értelmiségiek közt. 1679-ben csatlakozott a Velencei Köztársaság új állandó követének a Portára induló kíséretéhez, s így tizenegy hónapot töltött Konstantinápolyban az Oszmán Birodalomról szóló anyagok gyűjtésével. 1683 tavaszán, Kara Musztafa nagyvezír előrenyomulásakor a Bécs számára stratégiailag igen fontos Rába folyóhoz rendelték, ahol a tatárok fogságába esett. Bécs török ostromát mint rab élte meg. Kiszabadulása után, 1684-től mindvégig részt vett a Magyarország és a Délvidék felszabadításáért folyó harcokban. Jelen volt Buda felszabadításánál (1686). A karlócai béketárgyalásokon (1699) a császári tárgyaló bizottságban mint az egyetlen, a határvidéken helyismerettel rendelkező szakértő vett részt. Bolognában Istituto delle Scienze ed Arti Liberali néven tudományos intézetet alapított, ahol írásait, feljegyzésit, térképeit, valamint az általa összegyűjtött nagy mennyiségű keleti és egyéb kéziratokat, kódexeket is elhelyezte. 1730-ban bekövetkezett halálakor Marsigli számos kiadatlan munkát hagyott hátra, melyek közül az egyik legjelentősebb Az Oszmán Birodalom katonai állapotáról, felemelkedéséről és hanyatlásáról címet viselő, s amely a szerző halála után két évvel, 1732-ben látott nyomtatott formában napvilágot Hágában, illetve Amszterdamban. Marsigli műve a kor hadtörténetével, illetve az Oszmán Birodalommal foglalkozó kutatók számára elengedhetetlen alapművé vált. A munka részletesen bemutatja a török hadsereg szervezetét, csapatnemeit, ezek fegyverzetét és felszerelését. Áttekinti ellátásuk módját, fizetésüket, a hadsereg egész anyagi hátterét. A mű első része egy nagyobb részt hasonló témájú török mű fordításán alapul, míg a másodikban a szerző saját tapasztalatait összegezte és rendszerezte. Az F. Molnár Mónika fordításában napvilágot látó, az Oszmán Birodalom hadszervezetének megismeréséhez páratlanul fontos mű szövegét számos illusztráció (fegyverekről, csatákról) és két térkép egészíti ki.

Megvásárolható: Historiaantik Könyvesház
Budapest, V. ker Múzeum körút 7. (Könyvudvar)Nyitva: H-P 10-18h, Szo 10-13h-ig,
Budapest, VII.. ker. Almássy tér 16. Nyitva: H-P 14-18h
A kötet ára: 8.000 Ft
Terjedelme: 300 oldal

0000-00-00

A Fonó Budai Zeneház tehetségkutató versenyének célja, hogy a meghívott zenekarok munkája nyilvánosságot kapjon mind a sajtó mind a közönség előtt, ezzel is hozzásegítve őket közönségbázisuk kiépítéséhez, valamint hogy szakmai visszajelzéseket kapjanak egy fesztivál keretein belül. A jelentkező zenekarok internetes regisztrációja, valamint a közönség szavazás, a Dalok.hu segítségével történik.

Kategóriák: népzene, világzene, jazz

A döntős zenekarokat elsősorban a szakmai zsűri választja ki, a 2007. december 7-én és 8–án, a Fonó Budai Zeneházban megrendezésre kerülő fesztiválra, de három együttest a közönség egyenesen a döntőbe juttathat.
Vegyél részt te is a közönségszavazáson! Hallgasd meg a felvételeket, regisztrálj és szavazz a Dalok.hu felületén, 2007. november 14-e és november 28-a között, és segíts megtalálni a legjobbat!

A fenti versenen a Héttorony Hangászok is indultak népzene kategóriában.
Ha hozzá kíván járulni a zenekar sikeréhez, kérjük szavazzon rájuk!
SZAVAZÁS!

Ezen a napon: 1596. október 26.

0000-00-00

A törökök győznek Mezőkeresztesnél

A keresztény fősereg Mohács után itt ütközött meg először a 70 ezer főnyi török főhaddal, amelyet maga III. Mehmed szultán irányított. Míg az oszmánok október 13-án elfoglalták Egert, a vár felmentésére igyekvő keresztény seregek csak Mezőkeresztesig jutottak. A Miksa főherceg vezette hadsereg mintegy 40-50 ezer katonája ellen a török sereg 1596. október 22-én kezdte meg a harcot, de sikertelenül. A döntő csatát 26-án vívták, s a keresztény sereg könnyen visszaverte a török rohamokat, majd az ellentámadás során behatoltak a török táborba, egészen a szultán sátráig. Akkor azonban felbomlott a hadrend, s a keresztény katonák a sátrak fosztogatásába kezdtek. A már megverettnek hitt török hadak erre ellentámadásba lendültek és megfutamították a keresztény hadakat, majd elfoglalták a táborukat is. Magának Miksa főhercegnek is menekülnie kellett. Az ütközetben - korabeli leírások szerint - 12 ezer keresztény és 20 ezer török katona vesztette életét. A balul végződött csata a század egyik legnagyobb mezei ütközete volt. Az elszalasztott győzelem nagy szerepet játszott abban, hogy a török uralom még egy évszázadig fennmaradhatott Magyarországon.
forrás:www.mult-kor.hu

Ezen a napon: 1648. október 11.

0000-00-00

Meghal I. Rákóczi György

Gyulafehérvárott meghal I. Rákóczi György Erdély fejedelme. Rákóczi 1593. június 8-án született Szerencsen. Édesapja Rákóczi Zsigmond, aki rövid ideig erdélyi fejedelem volt. 1615-ben ónodi várkapitány és Borsod vármegye főispánja lett. 1616-ben kötött házasságot Lorántffy Zsuzsannával, akinek kezével Sárospatakot is megszerezte. A várhoz tartozó birtokok révén Észak-Kelet Magyarország leghatalmasabb főura lett. Bethlen Gábor is számított rá, 1619-ben csatlakozott Habsburg-ellenes hadjáratához, Kassát is elfoglalta. 1630. december 1-jén a segesvári országgyűlésen fejedelemmé választották. Erős központi hatalmat épített ki, jelentősen támogatta a református egyházat. Ügyes politikus volt, a szalontai csatában legyőzött idősebb Bethlen Istvánnal is sikerült kiegyeznie. 1642-ben fejedelemmé választatta György fiát. Az utódlást a Porta is jóváhagyta. 1643-ban bekapcsolódott a harmincéves háborúba, szövetséget kötött Svédországgal és Franciaországgal. 1645-ben közös hadjáratot indított Brünn ellen, azonban augusztus 16-án a Porta visszarendelési parancsára hivatkozva hazatért Erdélybe. December 16-án megkötötte a linzi békét. Uralkodása alatt Erdély békében fejlődött. Feleségével sokat tett az oktatásért, a művelődésért. Nem volt toleráns a reformáció újabb irányzataival, fellépett az unitáriusok, és a szombatosokkal szemben. A fejedelmet a gyulafehérvári székesegyházban temették el.
Forrás: www.mult-kor.hu

Rézmetszetek a Szépművészeti Múzeumban

0000-00-00

A sokszorosított grafikai eljárásokat feldolgozó sorozat második tárlatán a legrégebbi mélynyomású grafikai technikát, a rézmetszést mutatja be a Szépművészeti Múzeum gazdag sokszorosított grafikai anyagából válogatott mintegy kétszáz mű segítségével.
A legtöbb bemutatandó mű a rézmetszés szempontjából legtermékenyebb 16. századból származik: a német mesterek közül a legkiemelkedőbb Albrecht Dürer, Heinrich Aldegrever és Lucas Cranach, a németalföldiek közül Lucas van Leyden, Hendrick Goltzius, Jan Saenredam, Aegidius Sadeler, Jacob Matham és Jan Muller. A látogatók megtekinthetik a rézmetszés szerszámait, valamint a rézlemez megmunkálásának fázisait.
Az iőszaki kiállítás címe: Mantegnától Hogarthig
A rézmetszés négy évszazadának virtuózai
2007. szeptember 7 – 2008. január 28.
Kép: Aegidius Sadeler saját metszete. Témája: Saját műveit kínálja egy fedett csarnokban az 1600-as évek elején.

Tudte-e ön? Sorompó

0000-00-00

A sorompó szavunk a törökkorból ered. Törökül "serámpá"-nak hívták a védők által a várak köré az ostromsáncok ellenében ásott árkok fedezetére, függőlegesen vagy döntve a földbe ásott-tűzdelt vastag fatörzsekből kialakított védműveket, mellyel gátolták a támadók beözönlését a védők összekötő árkaiba.
Forrás: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664, Gondolat 1985. 227. oldal.

További érdekességeket olvashat a Sapientia menüpontban.

Kép: Törökszentmiklós vára hidakkal (Hoefnaglius, 1595) (Országos Széchenyi Könyvtár)

Oszmán-török szőnyegek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből

0000-00-00

Részlet a múzeum kiállítás tájékoztatójából:
"A budapesti Iparművészeti Múzeum a világ második leggazdagabb oszmán-török szőnyeggyűjteményét tudhatja magáénak. A múzeum közel 800 darabot számláló szőnyegkollekciójának egynegyedét teszi ki a 15-19. századi oszmán-török anyag. Kiállításunkon gyűjteményünk legszebb darabjai láthatók, szőnyegtípusok szerinti csoportosításban. A tárlaton végigkövethető három évszázad török szőnyegeinek motívumváltozása és az egyes szőnyegcsoportok variációgazdagsága. Az összképet a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből két ravatalkép, valamint a Szépművészeti Múzeum két festménye teljesíti ki egy-egy jellegzetes török szőnyeg ábrázolásával."
Folytatás

Kedves Érdeklődők!

0000-00-00

Itt van az ősz! Győztes "hadjárataink" sikeresen lezajlottak, fegyvereink patinásodtak.
Pihenni térnek a vitézek, hogy tavasszal újult erővel, karélyozzák szablyájukat, porozzák puskájukat az egybegyűlt tisztelt közönség örömére.
Bár az őszön-télen egy-egy portyára még elkívánkozik vitézi szívünk, mégis most a "nagy hadjárat" befejeztével szeretnénk megköszönni minden kedves érdeklődőnek, akik lelkesítő leveleikkel, üzeneteikkel ösztönöztek minket.
Köszönet segítőinknek, támogatóinknak, akik hozzájárultak sikereinkhez
Külön köszönet családtagjainknak, szeretteinknek, hiszen bátorító támogatásuk nélkül nem tudtuk volna végigküzdeni "csatáinkat".
Van még tartozásunk, sokan kérdezik, mikor lesznek láthatók a "hadjáratok" képei.
Hamarosan közzé tesszük krónikánkban a legjobbakat.

A legközelebbi viszontlátásra, baráti üdvözlettel:

A Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület Tagsága