Bethlen Gábor Hagyományőrség
 Reklámozd a saját oldaladat is
2010-es hadjárataink
Április 16-18. Fraknó (A) Várfesztivál
Május 22-25. Kronach (D) Crana Historica
Május 28-30. Tata Tatai Patara 1597.
Július 16-18. Nádasdy Történelmi Fesztivál
Július 23-24 Felső Medzencéf-Vysny Medzev (SK)
Augusztus 20-22. Brno-Rajhrad 1645.(CZ)
Augusztus 23-27. Bethlentől Rákócziig
XVII. századi menetelés
Kassáról Sárospatakra
Augusztus 28-29. Sárospatak
Szeptember 10-12. Szigetvár Zrínyi Napok
Október 8-10. Érsekújvár (SK)
2011.
Április 30-május 01. Fraknó (A) Várfesztivál
 KÓTYAVETYE-SHOP
 Bethlen Gárda, Kassa
CHARTA BELLICA
 VITÉZI KÁRTYA

|
|
|

Defensores Traditionum De Gabriel Bethlen anno 2002
|


Látogatók: 1203407
Módosítva: 2010-09-07

Si deus pro nobis, quis contra nos
GABRIEL BETHLEN Princeps Transylvaniae, Partium Regni Hungariae Dominus, Siculorum Comes 1580-1629
|
zene letöltés-music download: Héttorony Hangászok hajdútáncok vitézi ének Oszmán pasáról
|
Nagypéntek a XVI.-XVII. században 0000-00-00
A leggyakrabban a Pilátus-verés fordul elő. A nagyhét egyik napján (szerdán, csütörtökön vagy pénteken) a gyerekek a templomban nagy lármát csapnak, verik a padokat, vagy másutt, a templom ajtaja előtt összehordott üres ládákat, hordókat zúzzák össze nagy lármával. Ezeknek roncsaiból rakták néha össze a nagyszombati máglyát, melyet a tűzszenteléshez gyújtottak. E két szokást – a Pilátus-verést és a Júdás-égetést – nehéz különválasztani. Tolna megyében pl. egy deszkára Pilátust ábrázoló emberi alakot rajzoltak, és azt ütötték, verték a gyerekek. A népi magyarázat szerint a Pilátus-verés a zsidók lármázását utánozza Pilátus előtt, vagy a természet hangját (földrengés, égzengés) Krisztus halálakor. Biharban Pilátus macskáját kergetik és így tovább.*
Közmondásgyűjteményeinkben is szerepel: Verik, mint Pilátust. Ugyancsak a Pray Kódexben is szó esik már a Szkhárosi által emlegetett vízszentelésről is. A mai népi hiedelemben is nagy szerepet játszik a víz, a nagypéntek reggeli fürdés, mosakodás. Martonfalvy György a XVII. században is említi már: „Husvét napján, hogy ne rühedzenek, meg-ferednek”.*
A húsvéti szokásokról bővebben
Forrás: Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – nép színjátszás
|
|
XVI. századi makettváros 0000-00-00
Makettekből építik fel Székesfehérváron a 16. századi koronázóvárost, a megvalósítás költségeinek 85 százalékát európai uniós pályázattal szeretné előteremteni az önkormányzat - közölte az alpolgármester az MTI-vel.
Az elképzelések szerint a hajdani Vidámpark területén, egy méter magas házakból épülne fel a várárokkal, várfallal körülvett középkori városmag, amelynek
korhű makettházai közül négy méter magasan emelkedik majd ki a Szent István által alapított bazilika épülete - ismertette a részleteket Viniczai Tibor (MDF), alpolgármester.
Forrás: Polgármesteri Hivatal (Székesfehérvár)
Kép: Székesfehérvár bevétele. Fehér Géza: Török miniatúrák a magyarországi hódoltság korából. Magyar Helikon - Corvina, Budapest, 1975, 28. tábla. Isztambul, Topkapu Szeráj Múzeum
|
|
Már jelentkezhetsz a nyári Szulimánia táborra! 0000-00-00
Vettél már részt időutazáson? Ha igen: tudod, milyen nagyszerű dolog. Ha nem: gyere, próbáld ki velünk! Július 1-től három turnusban utazást indítunk Szulimániába, az apró, de kalandokkal teli XVI. századi végvárba. Ha velünk tartasz, te is megtapasztalhatod, milyen volt az élet a török hódoltság alatt. Kitanulhatsz néhány mesterséget, magad készítette íjjal gyakorolhatod a célba lövést, táncokat és dalokat tanulhatsz, bejárhatod egy igazi középkori vár minden zegét-zugát, beléphetsz török épületekbe, korabeli ételeket és italokat kóstolhatsz, és magad szerezheted meg azt a kincset, amit… De ezt nem is áruljuk el előre. Gyere, és nézd meg magad!
Ne feledd: nyár, kaland, Szulimánia.
Bővebb információt itt találsz
|
|
Újabb XVII. századi leletek 0000-00-00
Kiásták a 17. századi csizmadiák műhelyét Sárospatakon
A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma megelőző régészeti
feltárást folytatott Sárospatakon, a keleti várfal mellett,
ahol egy 17. századi bőrfeldolgozó műhely maradványa került
elő, gazdag leletanyaggal.
Folytatás: www.mult-kor.hu…
|
|
Megalakultunk! 0000-00-00
Örömmel értesítünk mindenkit, hogy megalakult a HÉTTORONY - Magyar Történelmi Hangász Egylet, mely nem önálló jogi személy, hanem a Bethlen Gábor Hagyományőrség egyik tagozata.
Egyletünk célja a XVI-XVIII. századi magyar hadizene bemutatása, a históriás énekektől a parancsközlő síp és dobjeleken át a menetzenéig.
Jelen közleménnyel egyidőben felhívást teszünkk közzé dobosoknak, vagy dobolni vágyóknak:
Aki tagja kíván lenni menetdobos csapatunknak, kérem keressen minket a fenti telefonszámon, vagy villámlevél címen.
Honlapunk: hettorony.arvuti.hu
Balatoni Imre
hangász
|
|
0000-00-00
Az alábbiakban minden kedves érdeklődőnek a szíves figyelmébe ajánjuk Szulimániát és honlapjukat:www.szulimania.hu
És az alábbi programjukat:
Kedves barátaink! Szeretettel hívunk mindenkit Szulimánia első élő bemutatkozására: március 1-én 16 órától a Ráday Könyvesház (1092 Budapest, Ráday utca 27.) rendezvénytermében részletesen beszélünk minden programunkról, köztük a júliusban-augusztusban Szigetváron megrendezendő kalandos Szulimánia történelmi táborról. Ott helyben minden kérdésre szívesen válaszolunk.
A könyvesház a 219-5255 számon érhető el.
|
|
Egy 1578. február 24-én kelt levél 0000-00-00
Bornemissza Imre levele Kállóról Zára Pálnak
Német és magyar katonáinak fizetetlenség miatti ínséges helyzetét tárja fel.
1000 emberrel Kállón kívül tartózkodik. A törökök Debrecenből 13 katonát, Dobozy Balázst, Derssfy Istvánt, Homonnay Istvánt, gazdatiszt jelöltjeit és 13 kállói lakost elhurcoltak. A mieink a magas vízállás miatt nem mehettek át a folyón a törököket megtámadni, de 25 lovasa mégis üldözni kezdte őket, és egy töröknek a fejét vették. Tokajról gondoskodni kellene, és legalább egy hajót, naszádokkal oda ellene küldeni.
A csapatok éheznek… Kép: BGHE
|
|
Új törökkori lelet Szegeden 0000-00-00
Megtalálták a szegedi középkori vár északnyugati saroktornyának 13 méter átmérőjű alapját egy megelőző régészeti feltáráson, a fellebbviteli főügyészség leendő épületének pincéjében.
Horváth Ferenc, a Móra Ferenc Múzeum megbízott igazgatója elmondta, a lelet igazi régészeti szenzáció, hiszen a vár első előkerült saroktornyáról van szó. A megtalált saroktorony olyan hiteles pontja a várnak, amely segítségével pontosan kiszerkeszthető, hogy a mai utcahálózatban hol helyezkedett el a középkori erődítmény - tette hozzá. Az igazgató kiemelte: olyan megoldásra van szükség, amely egyaránt figyelembe veszi az épületet használó ügyészség és a műemlékvédelem érdekeit, a funkció lényeges sérülése nélkül lehetővé teszi a vármaradvány bemutatását. A középkori szegedi várat valószínűleg 1261-1280 között építették, de nem lehetetlen, hogy már voltak római kori előzményei. Az erődítmény a századok folyamán nem épült ki végvárrá, mert az akkori ország közepén helyezkedett el. 1543-ban a törökök elfoglalták Szegedet, ekkortól a vár képe jelentősen módosult.
Az erődítményben az 1668-as török alóli felszabadulást követően három tűzvész is pusztított, a 18. század végén pedig összeomlott a vár Tisza felőli fala. A vármaradvány felújítását 1999-ben végezték, amikor kiállítóhelyet, régészeti raktárt és tanácstermet építettek ki. A munkálatok végzése közben középkori falak kerültek elő közvetlenül a bejárat előtt, így elkezdték a régészeti leletmentést, és a várudvar közepén a középkori templomot is megtalálták.
Forrás: www.mul-kor.hu/MTI
|
|
Graz – Landeszeughaus 0000-00-00
Látogatásunk a tartományi hadszertárban (Gráz)
Januári hétvégén egyesületünk képviseletében öten szakmai út keretében látogatást tettünk a gráz-i tartományi hadszertárban, múzeumban.
Ez a gyűjtemény a világon egyedülálló, mivel a teljes reneszánsz kor (elsősorban a mi korszakunkból) nehéz és könnyű fegyverzetét, védőeszközeit és tűzfegyvereit eredetüktől fogva egyben, használat mellett is sértetlenül megőrizték ebben az inventáriumban, melyet a város lakosságának sikerült megóvnia a történelem viharaiban. A kiállításnak külön magyar vonatkozása is van, sok magyar könnyűfegyver és védőfelszerelés látható a 4. emeleten. Gyakorlatilag mai napig olyan rendben és „készültségben” sorakoznak a fegyverek , mint 1600-as években bármikor készen arra, hogy több tízezer embert felszerelhessenek a tartomány védelmére.
A páratlan élmények mellett sikerült jó kapcsolatot kialakítani a múzeum képviselőivel akik barátságosan és érdeklődéssel fogadták tevékenységünket, melynek lehet jövője is, ami rajtunk múlik.
A fegyvertár több magyar vár magyar helyőrségének ellátó központjaként is szolgált (pl. Eger védőit is ebből a hadszertárból látták el új fegyverekkel a sikeres győzelem után). A fegyvertár kiállítási anyagáról hamarosan többet olvashatnak a Sapientia- Múzeumok menüpontban.
|
|
|
|