Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület-DEFENSORES TRADITIONUM DE GABRIEL BETHLEN

Defensores Traditionum De Gabriel Bethlen anno 2002

Látogatók: 1203416
Módosítva: 2010-09-07

Si deus pro nobis,
quis contra nos
GABRIEL BETHLEN
Princeps Transylvaniae, Partium Regni Hungariae Dominus, Siculorum Comes 1580-1629

zene letöltés-music download: Héttorony Hangászok hajdútáncok vitézi ének Oszmán pasáról

oldalak / pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Ezen a napon... 1664. február 2.

0000-00-00

Zrínyi felégeti az eszéki Dráva-hidat

Zrínyi Miklós, a törökellenes háborúban részt vevő Rajnai Szövetség lovasai és a magyar csapatok élén felégeti a török utánpótlást biztosító eszéki Dráva-hidat

Margaritae cartographicae

0000-00-00

Kartográfiai gyöngyszemek címmel különleges térképekből nyílt kiállítás szerdán a Magyar Tudományos Akadémián

A tárlaton bemutatott térképeket Szántai Lajos gyűjteményéből válogatták, amelyet az MTA a Magyar Nemzeti Bank (MNB) támogatásával vásárolt meg több mint 100 millió Ft-ért.
A kiállítás különleges darabjait ismertetve Plihál Katalin kiemelte az 1691-ben Párizsban készült, Erdély nemzetiségeit bemutató térképet. Ennek fakszimile kiadását 255 évvel később, az 1946-os Párizsi Béketárgyalásokon a magyar küldöttség a XVII. századi Erdély nemzetiségi struktúrájának bizonyítékaként mutatta be. A tárlaton látható Vincenzo Coronelli (1650-1718), a Velencei Köztársaság térképésze, kartográfiai iskolájának megalapítója által készített Magyarország-térkép is, amelynek különlegessége, hogy a szerző feltünteti az összes akkor ismert település nevét magyarul, németül, latinul és olaszul is. A térkép másik érdekessége, hogy Coronelli rajzán a Duna-Tisza közén is hegységek találhatók.
A kiállítás megtekinthető: 2007. január 25. és február 9. között,
Hétköznapokon, 11 és 16 óra között.
Helyszín: az MTA Művészeti Gyűjteménye (1051 Budapest, Roosevelt tér 9. III. em.)

Forrás: www.mult-kor.hu

Ezen a napon: 1556. január 25.

0000-00-00

Törvénybe iktatják a végvárrendszer építését

Az 1550-es években mind az uralkodó, mind a rendek felismerték, hogy a hódítókkal szemben tartós védelemre kell berendezkedni. Ehhez nélkülözhetetlen volt a hadszervezet korszerűsítése és a helyi kezdeményezéseket jóval meghaladó, az ország egész területét átfogó végvári rendszer kiépítése, mindehhez pedig megfelelő, állandó létszámú katonaság és fegyverzet. A kincstár rendszeres magyarországi jövedelmeiből ezeket a kiadásokat fedezni nem tudta, így a védelemben érdekelt Habsburg-országokhoz és tartományokhoz, a birodalmi rendekhez fordultak. Ezenkívül az uralkodó rendszeres adómegajánlásra kérte a magyar országgyűléseket is. A kérés jogosságát már az 1550. évi országgyűlés elismerte, de az erődítésekhez szükséges közmunka-kötelezettséget csak az 1556. januári tanácskozás iktatta törvénybe. A következő évtizedekben meghatározó elemként épültek az ország védelmi rendszerébe azok az erődítmények, amelyeket az egyes főurak saját váraikból alakítottak ki.
Forrás: www.mult-kor.hu

1576. január 18.

0000-00-00

Az andrjezovi országgyűlés Báthori Istvánnak,
Erdély fejedelmének, lengyel királlyá választását
megerősítette, ez pedig a föltételeket elfogadta.
Kép:
Jan Matejko (1872) festménye: Báthory Pskow-ban

TV műsorajánló

0000-00-00

Dokumentum film

03:05-kor kezdődő
Szombatról Vasárnapra virradó éjjel (január 20.), m2
Egy elsüllyedt világ képei - Nagy Szulejmán és kora
magyar dokumentumfilm, 40 perc
rendező: Szakály István
Az epizód ismertetése: Ki volt Szulejmán szultán?
Mit jelentett szerepe a magyar történelemben?
Erről szól a történelmi dokumentumfilm.

Holttesteket rejtett a török kori szemétgödör

0000-00-00

2006-ban a váci régészek a város több pontján végeztek kutatásokat, és a feltárások során több mint 2 méter vastag törmeléket mozgattak meg. A különböző rétegekből előkerült leletek tovább színesítették a Duna menti település történetét - derül ki Batizi Zoltán (Tragor Ignác Múzeum) beszámolójából.

„……A török korban a kúttól alig fél méterre egy szemétgödröt ástak, amelybe a bomlandó szemét, a széttört edények darabjai és az állatcsontok mellett öt holttestet is behajítottak. A csontvázakat rendetlen összevisszaságban, kifordult végtagokkal temették el, egyikük lapockáján friss, azaz be nem gyógyult vágásokat lehetett megfigyelni. A török kiűzése után megtelepedő új lakosok a régi, talán fertőzött vizű kutat elbontották, a terepet elegyengették. Házaik egy része még ma is áll a városban.
Folytatás
Forrás: www.mult-kor.hu

Történeti Tárház

0000-00-00

Eger műemlékekben gazdag környezetében található a különleges hangulatú kiállító terem, melyben Tóth Sándor magángyűjteménye látható.
A kiállítás elődeink fegyvereit hivatott bemutatni, az őskortól a szabadságharcig. A lő- és szálfegyverek, szablyák, kardok és egyéb kiegészítő 20 db vitrinben foglalnak helyet. A bemutatott fegyverek egyedisége és eredete minden gyermek és felnőtt figyelmét felkelti.
A Történeti Tárházban előzetes egyeztetés esetén lehetőség adódik történelem órák megtartására, szakszerű tájékoztatásra szükség esetén jeltolmács közreműködésével. A Történeti Tárház különtermében időszakos kiállítások kapnak helyet. Jelenleg "Egri Album" címmel Molnár István Géza fotókiállítása látható.

Elérhetőségek:
3300 Eger, Dobó u. 9. (bejárat a Fazola utca felől).
Tel./fax: (36) 321-715
E-mail: torteneti@evatzrt.hu

Nyitva tartás:
Április 10-től november 1-ig, keddtől vasárnapig: 10:00-17:00-ig.
November 1-től április 10-ig, keddtől vasárnapig: 10:00-15:00-ig.

Árak:
Diákok és nyugdíjasok 250 Forintos, a felnőttek 400 Forintos belépővel látogathatják a Történeti Tárházat.

Könyvajánló

0000-00-00

Szabó Péter, Horn Ildikó, G. Etényi Nóra:
Koronás fejedelem – Bocskai István és kora

Egy napjainkban ritkaságnak számító könyv a törökkorról. 2006. decemberében a General Press Kiadó gondozásában megjelent, színvonalas művet ajánljuk minden kedves érdeklődőnek. Kötet jeles szerzői a téma elismert szakértői, akik a legújabb kutatási eredményeket és a korabeli forrásokat is felhasználva, metszetekkel, festményekkel bővítve vázolják fel történelmünk egyik legfontosabb korszakát.
ISBN: 9639648272

Ezen a napon: 1528. január 8.

0000-00-00

Megalakul a Magyar Kamara

Habsburg Ferdinánd főherceg magyar királlyá választását követően, a bécsi udvari hatóságok átszervezésével párhuzamosan, megkezdődött a magyar kormányzat reformja is. Ezek egyik legfontosabbika a Magyar Kamara intézményének létrehozása volt, a királyi kincstartó tisztsége helyett. A Habsburg fennhatóság alá tartozó területeken az 1528. január 8-án kelt rendelettel megalapított Kamara szedette be a királyi adót és a harmincadvámot, igazgatta a királyi birtokokat, a betöltetlen egyházi javadalmakat. Feladatai közé tartozott a királyi végvárak őrségének fizetése és élelmezése. Az új kormányszerv 1529-ig Budán, majd 1531-től Pozsonyban működött. Elvben az uralkodó közvetlen irányítása alatt állt, a gyakorlatban azonban az Udvari Kamara utasításai szerint működött. Számadásait ott vizsgálták felül, tisztségviselőinek kinevezését ott véleményezték. A Kamara vezetője a prefektus (később elnök) volt, testületi döntéseiben 4 vagy 5 tanácsos vett részt. Hivatali szervezetének - amely a modern hivatalok előfutárának tekinthető - gerincét a titkár, a pénztárnok és a számvevő alkotta.
Forrás: www.mult-kor.hu

Ezen a napon: 1605. december 12.

0000-00-00

Bocskai a hajdúknak kollektív nemességet adományoz

Az 1604-1606 között Bocskai István nagybirtokos vezette első magyarországi Habsburg-ellenes felkelés az 1606-ban megkötött bécsi békével ért véget. Ebben a bécsi udvar és a magyar rendek kiegyeztek és többnyire teljesültek a felkelők követelései. 1605. december 12-én kiadott oklevelében Bocskai István erdélyi fejedelem a csapatait alkotó hajdúknak kollektív nemességet adományozott és teljes adómentességgel letelepítette őket a Tiszántúlon. 1606. szeptember 2-án Halasi Fekete Péter kapitány lovas hajdúit telepítette Szoboszlóra (Szabolcs megye). A fejedelem tiszántúli birtokaira telepített, mintegy 10 ezer hajdú különleges szabadságjogokat élvezett. Földjükért katonáskodni tartoztak, de mentesek voltak minden állami és földesúri teher alól és városaik, az ún. hajdúvárosok nemesi kiváltságokat élveztek. A földjét művelő, de állandóan hadra kész hajdú volt a kor legolcsóbb, de mégis eredményes katonája. A Rákóczi-szabadságharc leverése után, a 18. században a földesurak a hajdúkat újra jobbágysorba kényszerítették, csak a Bocskai által létrehozott hat hajdúváros őrizte meg ősi szabadságát. 1992. szeptember 2-án a hajdúszoboszlói önkormányzat a hajdúk letelepítésének évfordulóját városi ünneppé nyilvánította.