Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület-DEFENSORES TRADITIONUM DE GABRIEL BETHLEN

Defensores Traditionum De Gabriel Bethlen anno 2002

Látogatók: 1203405
Módosítva: 2010-09-07

Si deus pro nobis,
quis contra nos
GABRIEL BETHLEN
Princeps Transylvaniae, Partium Regni Hungariae Dominus, Siculorum Comes 1580-1629

zene letöltés-music download: Héttorony Hangászok hajdútáncok vitézi ének Oszmán pasáról

oldalak / pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Ezen a napon…

0000-00-00

1629.november 15.
Bethlen Gábor fejedelem halála Gyulafejérvárott

1593.november 15.
A magyar kapitányok ágyúk nélkül 10 erődöt foglaltak el a töröktől

A törökön Pákozdnál nov. 3-án nyert nagy diadal után gr. Hardeck Ferd. főkapitány és fővezér nem akarta folytatni a hadjáratot, ezért Pálffy Miklós Tarczalra vonult s ott egyesülve Báthory, Dobó, Forgács és Homonay és Rákóczival, november 15-én Rimaszabadkát, 26-án Divényt, 27-én Füleket, később Kékkőt, Bujákot, Hajnácskót és Hollókőt foglalták el; sőt Pálffy és Illésházy, bár Teuffenbach kassai kapitány kérelmükre ágyúkat nem kölcsönzött, Szécsényt, Drégelyt és Palánkot is hatalmokba ejtették.

Kép: Bethlen Gábor címere

Jeles napok: November 14.

0000-00-00

Hideggel háló Szent Pál napja.

Takáts Sándor elmondja, hogy télen a várbeli virrasztóknak kijárt a vártafa. Ezt Hideggel háló Szent Pál napjától fogva kapták meg. Ennek tüzénél melegedtek. Az ünnepnév máshonnan ismeretlen… „
„….Remete Szent Pál rendjének, a magyar pálosoknak nemzetünkkel való sokszázados kapcsolatait ismerve, aligha lehet másra, mint arra a pirosbetűs rendi ünnepre gondolnunk, amelyet a pálos kalendárium translatio S. Pauli primi Eremitae címen tartott számon és a szerzetesközösség, meg a pásztorsága alá tartozó nép november 14-én ült meg. A szent Velencéből hozott ereklyéit ekkor vitték át a budai várból Budaszentlőrincre (1381). Emlékünnepe egyúttal egészen a török időkig messze földön híres búcsúnappá is vált.

Forrás: Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
Kép: Szent Pál apostol

„Hűbelebalázs!”

0000-00-00

Ki ne ismerné a fenti szólást?
Gondolta volna, hogy ennek eredete a török korból, a hajdúk harcaira vezethető vissza? Továbbá, miért is kötődik ez a kifejezés november 14-hez? A választ megtalálja itt..

A zsitvatoroki béke

0000-00-00

1606. november 11-én a zsitvatoroki békével zárult le az 1593-ban indult, nemzetközi összefogással zajló tizenötéves háború. A zsitvatoroki volt az Oszmán Birodalommal megkötött első olyan béke, ahol egész a falvak szintjéig pontosan megrajzolták a határokat, ezzel szakítva a korábbi gyakorlattal, ahol csak a (vég)várakat foglalták bele a szerződésekbe. A békekötés persze nem volt mentes az intrikáktól és cselszövésektől sem, ugyanis a törökök több ponton is becsapták a másik felet.

Ezen a napon: 1593. november 3.

0000-00-00

A pákozdi csata

Azon hírre, hogy Szinán nagyvezér téli szállására kivonult az országból, Pálffy Miklós dunáninneni, Zrínyi György dunántúli és gr. Hardeck Ferdinánd győri főkapitányok, továbbá Nádasdy Ferenc, Thurzó György, Illésházy István stb. Hardeck vezérlete alatt 40.000 főnyi haddal Székesfejérvár vívására indultak, s a vár megsegélésére közelgő budai pasának 20.000 főnyi seregével Pákozdnál november 3-án megütköztek, hol 6000 török elesett és 44 ágyú foglaltatott el.

Kép: Illésházy István nádor

Ezen a napon: 1606. október 29.

0000-00-00

Zsitvatorokon béketárgyalások kezdődnek

Bocskai megbízásából Illésházy István báró, I. Rudolf megbízásából Ernst Molart, I. Ahmed szultán nevében pedig Ali budai pasa ül a tárgyaló asztalhoz.
forrás: www.mult-kor.hu

Ezen a napon: 1552. október 18.

0000-00-00

A törökök feladják Eger ostromát

Temesvár elfoglalása után a Kara Ahmed pasa vezette török fősereg az újonnan épült szolnoki vár alatt egyesült Hadum Ali budai pasa csapataival, és szeptember 4-én megszállta a magára hagyott Egert. A 60-70 ezer főnyi sereg innét továbbindulva, szeptember 9-11. között érkezett a "Felvidék kapujá"-nak tartott egri vár alá, amelyet Dobó István vezetésével mintegy 2500 főnyi őrség védelmezett. A harmincnyolc napos ostrom azonban a jelentős túlerő, árulás, majd az egykori székesegyházban elraktározott lőpor felrobbanása ellenére is sikertelen maradt. A törökök október 18-án megkezdték a visszavonulást. Az egri vár védőinek kitartása óriási pszichikai hatást fejtett ki, hiszen bebizonyosodott: némi szerencsével kisszámú őrség is ellenállhat a hódító szultán tengernyi hadának. Dobó István, a vár ellenállásának kovácsa, pályafutását Serédy Gáspárnak, a felső részek főkapitányának oldalán kezdte, ahonnan felemelkedésének útja egyenesen vezetett az egri kapitányságig. Az ostrom után Dobó felmentését kérte, majd Kendy Ferenccel együtt erdélyi vajdává nevezték ki. Az 1560-as években a lévai kapitány, majd a bányavidéki főkapitány tisztét viselte, mígnem uralkodóellenes összeesküvésben való részvétellel vádoltak meg és vetették börtönbe. Az egri hős néhány héttel szabadulása után, 1572 májusában távozott az élők sorából.
Forrás: www.mult-kor.hu

Ezen a napon: 1648. október 11.

0000-00-00

Meghal I. Rákóczi György

Gyulafehérvárott meghal I. Rákóczi György Erdély fejedelme. Rákóczi 1593. június 8-án született Szerencsen. Édesapja Rákóczi Zsigmond, aki rövid ideig erdélyi fejedelem volt. 1615-ben ónodi várkapitány és Borsod vármegye főispánja lett. 1616-ben kötött házasságot Lorántffy Zsuzsannával, akinek kezével Sárospatakot is megszerezte. A várhoz tartozó birtokok révén Észak-Kelet Magyarország leghatalmasabb főura lett. Bethlen Gábor is számított rá, 1619-ben csatlakozott Habsburg-ellenes hadjáratához, Kassát is elfoglalta. 1630. december 1-jén a segesvári országgyűlésen fejedelemmé választották. Erős központi hatalmat épített ki, jelentősen támogatta a református egyházat. Ügyes politikus volt, a szalontai csatában legyőzött idősebb Bethlen Istvánnal is sikerült kiegyeznie. 1642-ben fejedelemmé választatta György fiát. Az utódlást a Porta is jóváhagyta. 1643-ban bekapcsolódott a harmincéves háborúba, szövetséget kötött Svédországgal és Franciaországgal. 1645-ben közös hadjáratot indított Brünn ellen, azonban augusztus 16-án a Porta visszarendelési parancsára hivatkozva hazatért Erdélybe. December 16-án megkötötte a linzi békét. Uralkodása alatt Erdély békében fejlődött. Feleségével sokat tett az oktatásért, a művelődésért. Nem volt toleráns a reformáció újabb irányzataival, fellépett az unitáriusok, és a szombatosokkal szemben. A fejedelmet a gyulafehérvári székesegyházban temették el.

Ezen a napon: 1604. október 2.

0000-00-00

Kitör a Bocskai-felkelés

Ciprián Concini váradi alkapitány elfoglalja Bocskai várát, Szentjobbot. Az első Habsburg-ellenes magyar felkelés vezetője, Bocskai István kelet-magyarországi nagybirtokos korábban Erdély Bécs felé orientálódásának elkötelezett híve, a "tizenöt éves háború" sikeres hadvezére volt. Bécs azonban nem méltányolta az Erdély és a Habsburgok közötti közvetítő szolgálatait. Vallását - a reformátust - sorozatos támadások érték a császáriak részéről. Ennek ellenére mégsem önszántából vállalkozott a Habsburg-ellenes mozgalom vezetésére. A Temesvár környékén gyülekező törökbarát emigránsok vezére, Bethlen Gábor (a későbbi fejedelem) tudatosan a császáriak kezére juttatott iratokkal azt a benyomást keltette, hogy Bocskai előrehaladott tárgyalásokat folytat a Portával. Bocskai birtokaira császári hadak támadtak. 1604. október 15-én kisebb császári egységek felett aratott győzelme, a királyi katonai adminisztráció összeomlását vonta maga után Kelet-Magyarországon. Nagyobbrészt hajdúkból álló hadai - miközben majd minden csatát elvesztettek - lényegében az egész királyi Magyarországra, beleértve a Dunántúlt is, kiterjesztették hatalmukat. (A neki nyújtott török katonai segítség kimerült abban, hogy 1605 őszén a zavarosban halászva visszavették maguknak Esztergomot.) Bocskai hinni kezdett abban, hogy Erdély mellett a királyi Magyarország trónját is megszerezheti. Végül azonban Bocskai a lengyel emigrációból visszatért Illésházy hatására lemondott királyi terveiről, olyan garanciákért cserében, amelyek biztosították a magyar rendiség és a protestantizmus pozícióit. Bocskai végrendeletét szokás a különálló Erdélyből a magyarságra háramló előnyök felismerése kezdetének tekinteni.
forrás: www.mult-kor.hu

Az 1956. évi forradalom évfordulója alkalmából

0000-00-00

a Holland Nemzeti Levéltár átadja a Magyar Országos Levéltárnak azt a Rákóczi-iratanyagot, amelyet egy 56-os menekült helyezett el náluk megőrzésre.

Az iratanyag a fejedelmi Rákóczi-család, illetve egy másik Rákóczi-ág iratait tartalmazza. A iratokat 1956-ban Rákóczi Imre menekítette külföldre, és amikor ő 1974-ben meghalt, felesége átadta az értékes iratokat a Holland Nemzeti Levéltárnak. Ekkor úgy rendelkezett, hogy addig maradjanak Hágában a dokumentumok, amíg Magyarországon kommunizmus van.

A legértékesebb dokumentum a Károly Róbert király által bizonyos Georgius fia Mykchnek 1322-ben kiadott oklevél, amely a Rákócziak törzshelyét írja le az egykori Zemplén megyében, megemlítve II. Rákóczi Ferenc későbbi szülőhelyét, Borsit is. Ezen kívül számos családi levél is található az iratok között (Rákóczi László, II. Rákóczi György, Báthory Zsófia stb. iratai).

Az iratok feldolgozására egyelőre még nem gondolt a Magyar Országos Levéltár. A levéltárnak korábban az egyik hasonló Rákóczi-gyűjteménye a levéltár 1956-os belövése utáni tűzben semmisült meg.

A Holland Nemzeti Levéltár igazgatója, Maarten W. van Boven ez év júniusában jelezte, hogy visszaadnák Magyarországnak a iratokat. Az ünnepélyes átadásra 2006. október 5-én, 14.00 órakor kerül sor a Magyar Országos Levéltár főépületének Lovagtermében (Bp. 1014 Bécsi kapu tér 2-4.).