Bethlen Gábor Hagyományőrség

Reklámozd a saját oldaladat is

2010-es hadjárataink

Április 16-18.
Fraknó (A)
Várfesztivál

Május 22-25.
Kronach (D)
Crana Historica

Május 28-30.
Tata
Tatai Patara 1597.

Július 16-18.
Nádasdy Történelmi Fesztivál

Július 23-24
Felső Medzencéf-Vysny Medzev (SK)

Augusztus 20-22.
Brno-Rajhrad 1645.(CZ)

Augusztus 23-27.
Bethlentől Rákócziig
XVII. századi menetelés Kassáról Sárospatakra

Augusztus 28-29.
Sárospatak

Szeptember 10-12.
Szigetvár
Zrínyi Napok

Október 8-10.
Érsekújvár (SK)


2011.

Április 30-május 01.
Fraknó (A)
Várfesztivál


KÓTYAVETYE-SHOP



Bethlen Gárda, Kassa


CHARTA BELLICA

VITÉZI KÁRTYA



Google PageRank

Csokonai Vitéz Mihály: Légyetek hűk, bátrak, védelmező karok; Légyetek vitézek, egyszóval - magyarok.

      Defensores Traditionum De Gabriel Bethlen anno 2002
   


Látogatók: 1203395
Módosítva: 2010-09-07

Si deus pro nobis,
quis contra nos
GABRIEL BETHLEN
Princeps Transylvaniae, Partium Regni Hungariae Dominus, Siculorum Comes 1580-1629

zene letöltés-music download: Héttorony Hangászok hajdútáncok  vitézi ének Oszmán pasáról


oldalak / pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19   20  21 22 23 24 25 26


Ezen a napon: 1566. szeptember 8.
0000-00-00
A törökök elfoglalják Szigetvárt

I. Szulejmán szultán hetedik magyarországi és egyúttal élete utolsó hadjáratára május 1-jén kelt útra Isztambulból. A mintegy 100 ezer főnyi seregből a szultán másodvezírét, Pertev pasát Gyula ellen rendelte, maga pedig a Dél-Dunántúl kulcsa, Szigetvár megvételére vonult. A várat Zrínyi Miklós dunántúli főkapitány védelmezte mintegy 4300 katonával és polgárral, valamint hatvannál több ágyúval. A horvát származású parancsnok - akinek nagyapja, nagybátyja és fivére is a török elleni küzdelemnek esett áldozatául - 1529-ben részt vett Bécs védelmében, majd 1542 és 1557 között horvát bánként igyekezett feltartóztatni az ország és saját birtokai ellen törő hódítókat. Zrínyi mind katonailag, mind lelkileg felkészült a végsőkig való helytállásra. 1566 tavaszán így nyilatkozott Nádasdy Tamás nádor özvegyének: "Mindnyájan bezárkózva megfogadjuk, hogy a kereszténységnek s ezen édes és végtelenül elpusztult hazának [...], ha a sors úgy hozza, fejünk vesztésével is kívánunk szolgálni." Az ostromot augusztus 6-án több mint 200 kisebb ágyúval megkezdő szultáni seregnek tizenhárom napra volt szüksége az ó- és újváros elfoglalásához és a várat övező tó lecsapolásához. Az óváros eleste után a védők a belső várba húzódtak vissza, mely 26-án és 29-én sikeresen állta ki a két legvéresebb rohamot. (Eközben a Győr előterében felsorakozó császári sereg tétlenül szemlélte az eseményeket; a Bécs előterét védelmező Győrt fontosabbnak tartották Szigetnél.) Végül a török aknászok szeptember 5-én felrobbantották a Fellegvár egyik bástyáját, amely óriási tűzvészt okozott. A szultán időközben meghalt, szeptember 8-i ostrom, azután megpecsételte a romhalmazzá lőtt belső várba szorulók sorsát is, akik ekkor kirontottak az ellenségre. Többségük kézitusában halt hősi halált.
forrás: mult-kor.hu



Bevettük Budát
0000-00-00
Hős vitézeink szeptember 2-án és 3-án kétnapos ádáz küzdelemben visszavívták Buda várát a töröktől.
Segítségünkre voltak a német muskétások és számos más csapat hadfiai.



Ezen a napon 1703. augusztus 21.
0000-00-00

A janicsárok lemondatják II. Musztafa török szultánt

Az 1695-ben trónra lépő szultán legfontosabb feladatának a Habsburgok elleni küzdelmet tartotta, megpróbálta visszaszerezni az Oszmán Birodalom számára elvesztett területeket. 1697-ben személyesen vezette a Magyarországra támadó török csapatokat, azonban Zentánál katasztrofális vereséget szenvedtek. Az 1699-ben megkötött karlócai béke értelmében a szultán lemondott Magyarországról és Erdélyről, továbbá csapatait lengyel területekről is kivonta. A keleti fronton sem termett sok babér számára: Nagy Péter cár elfoglalta Azov erődjét. A kedvezőtlen események hatására Konstantinápolyban zendülés tört ki, Musztafa megpróbált rendet tenni a janicsárok között, de ők kerekedtek felül.
Forrás: www.mult-kor.hu



Buda Eliberata 2006
0000-00-00
2006. szeptember 2-án és 3-án Buda török uralom alóli felszabadításának 320. évfordulóján a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ostromjátékot rendez, melyen vitézeink is részt vesznek. Az egész Várnegyedre kiterjedő gazdag programsorozatról az alábbi oldalakon tájékozódhat.
Tartson velünk!
Buda Eliberata 2006 program



Cikk a Pápai Történelmi Napokról
0000-00-00
letöltés: Pápa és vidéke



Vitézeink Pápa várában hadakoztak
0000-00-00
A Bethlen Hagyományőrség nemes hadfiai augusztus 12. napján Pápa várát vívta az labanc ellen. Mint látható sikerrel feddték meg a megrettent ellenséget.
Hamarosan több kép a Krónikában.



Vitézlő hadfiak és nemes asszonynépek!
0000-00-00
A Bethlen Gábor Hagyományőrség vitézei az hétnek fogyásán újfent kedves országunk két vidékén is megmutatják bátorságukat, felkészültségüket.
Augusztus hónak 12. napján a fősereg Pápa várának megvívásán ügyködik az labanc ellen, mígnem Szabó Bálint gyalog vicehadnagy vezetésével a Nagylóki Talpasok hadakoznak az pogány törökkel.
Kinek-kinek kedve tartja buzdítsa őket lelkesen, szolgálva népünket, országunk dicsőségére.
Vivát!



Ezen a napon-1664. augusztus 10.
0000-00-00
A vasvári béke után Magyarország megosztott marad

A vasvári béke zárja le a Török Birodalom és a császár között 1663-ban kirobbant háborút. I. Lipót elismeri a török gyámkodást Erdély felett, Magyarország megosztott marad. Mióta a mohácsi csatában (1526. VIII. 29.) a törökök győzelmet arattak a magyar királyság felett, Magyarország egy része a Török Birodalomhoz tartozik, másik része azonban "királyi" Magyarországként él tovább. Ausztria és a Török Birodalom állandó harcban áll a Balkán feletti uralomért. Lipót győzelmet aratott a törökök felett, de magyar szempontból kedvezőtlen békét kötött. A húszéves fegyverszünet birodalmi megközelítésben azonban kiegyenlítette a politikai hátrányokat.
Forrás: www.mult-kor.hu



A Héttorony Együttes
0000-00-00
Ezúton értesítünk minden kedves érdeklődőt, hogy elérhető a XVI.-XVIII. századi török és magyar muzsikát és népzenét játszó Héttorony Együttes saját honlapja.
Héttorony



Ezen a napon: 1629. július 13.
0000-00-00
Bethlen Gábor a prédikátorokat a nemesek közé emeli

A protestáns prédikátor messze kiszolgáltatottabb volt az őt alkalmazó közösségnek, mint katolikus elődei. A katolikus plébános ugyanis - főleg kisebb településeken - szabadon használhatta fel jövedelmeit. A protestáns közösségek viszont magukhoz vonták az egyház jövedelemforrásait, s azokból szabott illetményt folyósítottak a papnak és az iskolamesternek (ez utóbbit rendszerint beleépítve a lelkész fizetésébe). A protestáns lelkészek is részesültek az egyházi tizedekből; megkapták a helyi lelkésznek járó 1/16-ot, vagy - ha a településen katolikus pap is volt - annak felét. A prédikátorok ellenőrzöttségét tovább növelte a presbitériumok elterjedése. A testületben ülő választott kurátorokkal a lelkésznek minden ügyben egyeztetnie kellett lépéseit. Kiszolgáltatottságukat növelte az évenkénti búcsúztatás szokása, amely feljogosította a közösséget, hogy lelkészétől minden további nélkül megszabaduljon. (Ez a szokás a lutheránusoknál rövid idő múltán megszűnt; nyilván azért, mert a szükségesnél kevesebb lelkipásztor forgott, ami alkalmasint a reformátusoknál is fékezőleg hathatott az "elbocsátásokra".) Nyilván a kálvinista prédikátorok és tanítók presztízsét kívánta növelni Bethlen Gábor azzal, hogy 1629-ben családjukkal együtt megnemesítette őket.
Forrás: www.mult-kor.hu



oldalak / pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19   20  21 22 23 24 25 26