Bethlen Gábor Hagyományőrség

Reklámozd a saját oldaladat is

2010-es hadjárataink

Április 16-18.
Fraknó (A)
Várfesztivál

Május 22-25.
Kronach (D)
Crana Historica

Május 28-30.
Tata
Tatai Patara 1597.

Július 16-18.
Nádasdy Történelmi Fesztivál

Július 23-24
Felső Medzencéf-Vysny Medzev (SK)

Augusztus 20-22.
Brno-Rajhrad 1645.(CZ)

Augusztus 23-27.
Bethlentől Rákócziig
XVII. századi menetelés Kassáról Sárospatakra

Augusztus 28-29.
Sárospatak

Szeptember 10-12.
Szigetvár
Zrínyi Napok

Október 8-10.
Érsekújvár (SK)


2011.

Április 30-május 01.
Fraknó (A)
Várfesztivál


KÓTYAVETYE-SHOP



Bethlen Gárda, Kassa


CHARTA BELLICA

VITÉZI KÁRTYA



Google PageRank

Csokonai Vitéz Mihály: Légyetek hűk, bátrak, védelmező karok; Légyetek vitézek, egyszóval - magyarok.

      Defensores Traditionum De Gabriel Bethlen anno 2002
   


Látogatók: 1203392
Módosítva: 2010-09-07

Si deus pro nobis,
quis contra nos
GABRIEL BETHLEN
Princeps Transylvaniae, Partium Regni Hungariae Dominus, Siculorum Comes 1580-1629

zene letöltés-music download: Héttorony Hangászok hajdútáncok  vitézi ének Oszmán pasáról


oldalak / pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21   22  23 24 25 26


Balassi Bálint (Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom, 1594. május 30.)
0000-00-00
1554. október 20-án látta meg a napvilágot a ma Szlovákia területén található Zólyomban. Apja, Balassa János protestáns főúr volt, nevelője, Bornemisza Péter zólyomi udvari prédikátor. Balassi 1565-től Nürnbergben tanult. Beszélt horvátul, németül, latinul, olaszul, románul, szlovákul. 1575-ben részt vett Bekes Gáspár Báthori István erdélyi fejeledelem elleni hadi vállalkozásában, a vesztes csatában megsebesült, s Erdélybe került. 1577-ben hazatért Liptóújvárra. 1578-ban hűségesküt tett Rudolf királynak. Saját kérésére a király hadnagyságot adományozott neki Egerben (1578-1582).

1584-ben feleségül vette unokatestvérét, Dobó Krisztinát, s az asszony hozományának tekintett Sárospatakot elfoglalta. Vérfertőzésért és várfoglalásért perbe fogták. 1588-ban házasságát érvénytelenítették, a vádakat elejtették, s hadnagy lett Érsekújváron. 1587-ben egykori szerelme, Losonczi Anna megözvegyült, s Balassi megkezdte a végül kudarccal végződött szerelmi ostromot az özvegy kezéért, akit verseiben Júliának nevezett (Júlia-versek). 1588-89-ben született legtöbb műve: Maga kezével írott könyve (összeállított, megszerkesztett verseskötet, mely csak töredékben maradt fönn), Valahány török bejt, Szép magyar comoedia (Castelletti pásztorjátékából fordította, s ezzel Magyarországon megteremtette az udvari színjáték műfaját).

1589-ben Lengyelországba ment, s feltehetően a Krakkóban élő Wesselényi Ferencné Szárkándi Annához írta az ún. Célia-verseket. 1591-ben hazatért. Részt vett Divény és Kékkő ostromában. 1594-ben Esztergom alatt puskagolyó ejtett rajta halálos sebet, melybe május 30-án belehalt. Balassi a magyar nyelvű reneszánsz szerelmi líra megteremtője, az első európai rangú költő a magyar irodalomban. Verseiben nem az egyrímű strófaszerkezetet használta, hanem a róla elnevezett Balassi-strófát, a magyar ütemhangsúlyos verselés egyik nevezetes formáját.



1618. május 23. Kitör a harmincéves háború
0000-00-00
Amikor a császári tanácsosokat, Regents, Martinitz és Slavata hivatalnokokat kidobják a kancellária ablakából a prágai Hradzsinban, ez adja meg a jelt a cseh rendeknek a II. Ferdinánd cseh király elleni felkelésre. A protestáns nemesség az 1617 óta kormányzó uralkodó rekatolizációs politikája ellen tiltakozik. 1609-ben II. Rudolf császár (1612. VI. 13.) „Felséglevelében” biztosította a cseh rendek számára a szabad vallásgyakorlatot. A katolikus cseh király nem veszi figyelembe ezeket a jogokat és ez váltja ki a katolikusok és protestánsok közti összeütközéseket. A túlkapások ellen védekezésül a cseh rendek gyűlést hívnak egybe, amelyen egy 30 főből álló kormányt választanak, és saját hadsereget állítanak fel. A felkelők azon fáradoznak, hogy kapcsolatokat vegyenek fel az evangélikus német birodalmi fejedelmekkel. A Habsburg-területeken belüli konfliktus, ezáltal német birodalmi üggyé szélesedik.
Folytatás…




Könyvajánló
0000-00-00
Csízió: avagy neves személyek, jeles ünnepek és különös szavak magyarázata az esztendő minden napjára , Enciklopédia Kiadó, 2006 Szerző: Kozák Péter
Csíziónak hívták azokat a latin nyelvű verseket, amelyeket neves ünnepek memorizálására szántak. A csízió tehát egyfajta öröknaptárként működött a középkorban, az egyház állandó ünnepeit és a legfontosabb szentek emlékét örökítette meg, könnyen megjegyezhető formában. A 14-15. századtól kezdve egyre inkább elterjedt a hónapokkal kapcsolatos érdekes információk, nem ritkán népszerű tudományos írások közlése. Míg a csízió eredeti jelentése, általában versekbe szedett, ünnepi naptár 'kalendárium' volt, a szónak a 16. századra már kialakult a 'népszerű tudományos leírás' jelentése. Összeállítással egyrészt igyekeztek egy több mint ötszáz éves hagyományt feleleveníteni (a legkorábbi ismert és fennmaradt magyar csízió a 15. század végi Nagyenyedi-kódexben található!), másrészt igyekeztek az olvasónak egy új, különleges kiadványt átnyújtani, amelyben az év minden napjára érdekes olvasmányt kínáló naptárt és lexikont talál. Természetesen a Csízióban magyar személyek (szentek és boldogok, királyok és államférfiak) is szerepelnek, valamint a jeles napokhoz kötődő népszokások, megfigyelések, babonák, a gazdaság tennivalói - egyszóval minden, amit egy művelt embernek tudni érdemes.

BGHE megj.: A kifejezés ismert szólásban is: „érti a csíziót” – arra mondják, akit okos, ügyes, hozzáértő embernek tartanak. Jelentésének kialakulását az magyarázza, hogy az érti a csíziót, aki el tudta olvasni a naptárak (idő-, álom-és csillagjóslási) ismeretterjesztő részét is.



Felújítják a szilágysomlyói Báthory kastélyt
0000-00-00


Felújítják a szilágysomlyói Báthory várkastélyt az erdélyi kisváros helyi önkormányzata vezetőjének bejelentése szerint. Septimiu Turca, Szilágysomlyó polgármestere elmondta, hogy a nagy értékű történelmi műemlékként számon tartott várkastélyt azért újítják fel, hogy turisztikai látványosságként használhassák.

forrás: www.multkor.hu/MTI
tovább: Sapientia/Emlékek a törökkorból
2006. május 15.



Ezen a napon: 1707. május 15.
0000-00-00
II. Rákóczi Ferenc Szerencsen fogadja I. Nagy Péter cár követét

A cár felkínálja a fejedelemnek Lengyelország trónját. Ha elfogadja, szövetséget ajánl, és készségét fejezi ki, hogy a magyarországi szerbeket a kurucok mellé állítja



Ezen a napon: 1581. május 12.
0000-00-00
Báthori István megalapítja a kolozsvári egyetemet

Báthori István erdélyi fejedelem Kolozsvárott egyetemi célra a jezsuitáknak adományozta az üresen álló ferences kolostort, a Farkas utcai gótikus templomot, valamint három falut. Az egyetem teológia és filozófia fakultással indult, s az alapítólevél megerősítésért a fejedelem XIII. Gergely pápához fordult. Az alapítást a külföldről behívott jezsuitákra bízta. A kaput nyitó egyetem tanítási rendszere az akkori idők kívánalmait teljesítette. Bölcsészeti karán, a kétéves bölcsészeti tanfolyam keretében arisztotelészi fizikát tanítottak. A második évfolyam hallgatói a kinematika, dinamika, kozmográfia, hőtan, fénytan és a cseppfolyós testek statikája köréből nyertek ismereteket. Az egyetem nem volt hosszú életű, 14 évet működött (1581 és 1588, valamint 1595 és 1603 között). A protestánsok által a katolikus restauráció eszközének tekintett jezsuita egyetem vallási türelmetlenség áldozata lett.
forrás: www.mult-kor.hu
2006.05.12.



1529. május 10.
0000-00-00
II. Szulejmán szultán e napon indult el a sereg másik részével a birodalom fővárosából Bécs ostromára. „…Khákáni állandó szokása szerint harci paripájára ült s a győzelmes zászlókat kibontva világhódítóhoz illő méltósággal és pompával indult ki az edrenei kapun és ’Halkali Bunar’-nál állapodott meg…” (Dzs. M.) Most is Anatóliából és Ruméliából von össze csapatokat, melyek csatlakoznak a janicsárokhoz és portai csapatokhoz. A hadjárat célja az új szövetségesnek, Szapolyai Jánosnak budavári királyi trónjára való visszaiktatása, és talán Bécs időleges elfoglalása és kifosztása.
A sereg teljes nagysága, mire Magyarországra értek 200 000 főnyire tehető.

Folytatás Sapientia – Oszmán haderő – Bécs ostroma 1529-ben
Forrás: http://www.gyorkos.fw.hu/ (Györkös Attila barátunk munkája)



1594. május 4.
0000-00-00
A császári csapatok Esztergomot kezdik ostromolni

A keresztény seregek 1593. évi sikerein felbuzdult a császári hadvezetés. Így a következő esztendőben Esztergom és Hatvan bevételét, valamint Buda és Pest visszahódítását vette tervbe. A Mátyás főherceg vezette császári csapatok május 4-én érkeztek Esztergom alá. Eközben Isza bégnek lehetősége nyílott a közelgő ostromra való felkészülésre: megerősítette a párkányi és Szent Tamás-hegyi palánkokat, a Rácvárost pedig védelemre rendezte be. Ezért a vár ostroma csak ezek bevétele után vált lehetségessé. A több mint 30 ezer főnyi ostromló sereg vezetése hibát hibára halmozott: nem zárta el a török hajók elől a Duna utánpótlási vonalát, így az őrség többször kaphatott segítséget Budáról. A rohamokat sem készítették elő megfelelően. A csaknem két hónapig tartó ostrom emiatt június 29-én eredménytelenül zárult. Ekkor - a közeledő felmentő sereg hírére - a szövetséges had visszavonult. Az oszmánok viszont nem hagyták kihasználatlanul a kedvező alkalmat; ellentámadásuk során a Német Birodalom megrettenésére Bécs elővédje, Győr is a kezükbe került.
www.mult-kor.hu



Bethlen Mustra
0000-00-00
"Az jó hírért, névért s az szép tisztességért
ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát
mindeneknek ők adnak"

Balassi Bálint: Egy katonaének

Tekintetes Nagyságos, minékünk jóakaró uraknak, úrhölgyeknek tulajdon maga kezébe adassék.

Alant jelentjük, hogy a Bethlen Gábor Hagyományőrség a 2006. esztendő május havának 6. napján 10 órától a fejér vármegyei Nagylókon vitézi mustrát tartand.

A vitéz úrfiak számot adnak hadi tudományukról, felkészültségükről ezen kívül:
"Ki szép füvön lévén bánik jó lovával,
Ki vígan lakozik vitéz barátjával,
Ki penig véres fegyvert tisztíttat csiszárral."

Mert nem fizetésért, sem gazdag prédáért járjuk utunkat.

Kinek-kinek kíváncsisága nagyobb restségénél, jöjjön és járjon miközöttünk!




1620. május 1-jén született Ozalyban Zrínyi Miklós gróf, költő, hadvezér és politikus
0000-00-00
Zrínyi Miklós a török elleni, 17. századi magyar fegyveres ellenállás egyik vezetője, Zrínyi György horvát bán és Széchy Magdolna fiaként született 1620-ban. Tanulmányait a grazi jezsuita kollégiumban kezdte, majd később Bécsben és Nagyszombaton folytatta.

Alig múlt 16 éves, amikor 1636-ban itáliai tanulmányútján megismerkedett az itáliai művészettel és a korabeli olasz irodalommal. Innen hazatérve, dunántúli és horvátországi családi birtokainak védelmében, családja hagyományait követve állandó és kitartó harcot folytatott a török ellen.

Tovább: Sapientia/Végvári idők arcképcsarnoka



oldalak / pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21   22  23 24 25 26