Bethlen Gábor Hagyományőrség
 Reklámozd a saját oldaladat is
2010-es hadjárataink
Április 16-18. Fraknó (A) Várfesztivál
Május 22-25. Kronach (D) Crana Historica
Május 28-30. Tata Tatai Patara 1597.
Július 16-18. Nádasdy Történelmi Fesztivál
Július 23-24 Felső Medzencéf-Vysny Medzev (SK)
Augusztus 20-22. Brno-Rajhrad 1645.(CZ)
Augusztus 23-27. Bethlentől Rákócziig
XVII. századi menetelés
Kassáról Sárospatakra
Augusztus 28-29. Sárospatak
Szeptember 10-12. Szigetvár Zrínyi Napok
Október 8-10. Érsekújvár (SK)
2011.
Április 30-május 01. Fraknó (A) Várfesztivál
 KÓTYAVETYE-SHOP
 Bethlen Gárda, Kassa
CHARTA BELLICA
 VITÉZI KÁRTYA

|
|
|

Defensores Traditionum De Gabriel Bethlen anno 2002
|


Látogatók: 1203392
Módosítva: 2010-09-07

Si deus pro nobis, quis contra nos
GABRIEL BETHLEN Princeps Transylvaniae, Partium Regni Hungariae Dominus, Siculorum Comes 1580-1629
|
zene letöltés-music download: Héttorony Hangászok hajdútáncok vitézi ének Oszmán pasáról
|
Balassi Bálint (Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom, 1594. május 30.) 0000-00-00
1554. október 20-án látta meg a napvilágot a ma Szlovákia területén található Zólyomban. Apja, Balassa János protestáns főúr volt, nevelője, Bornemisza Péter zólyomi udvari prédikátor. Balassi 1565-től Nürnbergben tanult. Beszélt horvátul, németül, latinul, olaszul, románul, szlovákul. 1575-ben részt vett Bekes Gáspár Báthori István erdélyi fejeledelem elleni hadi vállalkozásában, a vesztes csatában megsebesült, s Erdélybe került. 1577-ben hazatért Liptóújvárra. 1578-ban hűségesküt tett Rudolf királynak. Saját kérésére a király hadnagyságot adományozott neki Egerben (1578-1582).
1584-ben feleségül vette unokatestvérét, Dobó Krisztinát, s az asszony hozományának tekintett Sárospatakot elfoglalta. Vérfertőzésért és várfoglalásért perbe fogták. 1588-ban házasságát érvénytelenítették, a vádakat elejtették, s hadnagy lett Érsekújváron. 1587-ben egykori szerelme, Losonczi Anna megözvegyült, s Balassi megkezdte a végül kudarccal végződött szerelmi ostromot az özvegy kezéért, akit verseiben Júliának nevezett (Júlia-versek). 1588-89-ben született legtöbb műve: Maga kezével írott könyve (összeállított, megszerkesztett verseskötet, mely csak töredékben maradt fönn), Valahány török bejt, Szép magyar comoedia (Castelletti pásztorjátékából fordította, s ezzel Magyarországon megteremtette az udvari színjáték műfaját).
1589-ben Lengyelországba ment, s feltehetően a Krakkóban élő Wesselényi Ferencné Szárkándi Annához írta az ún. Célia-verseket. 1591-ben hazatért. Részt vett Divény és Kékkő ostromában. 1594-ben Esztergom alatt puskagolyó ejtett rajta halálos sebet, melybe május 30-án belehalt. Balassi a magyar nyelvű reneszánsz szerelmi líra megteremtője, az első európai rangú költő a magyar irodalomban. Verseiben nem az egyrímű strófaszerkezetet használta, hanem a róla elnevezett Balassi-strófát, a magyar ütemhangsúlyos verselés egyik nevezetes formáját.
|
|
1618. május 23. Kitör a harmincéves háború 0000-00-00
Amikor a császári tanácsosokat, Regents, Martinitz és Slavata hivatalnokokat kidobják a kancellária ablakából a prágai Hradzsinban, ez adja meg a jelt a cseh rendeknek a II. Ferdinánd cseh király elleni felkelésre. A protestáns nemesség az 1617 óta kormányzó uralkodó rekatolizációs politikája ellen tiltakozik. 1609-ben II. Rudolf császár (1612. VI. 13.) „Felséglevelében” biztosította a cseh rendek számára a szabad vallásgyakorlatot. A katolikus cseh király nem veszi figyelembe ezeket a jogokat és ez váltja ki a katolikusok és protestánsok közti összeütközéseket. A túlkapások ellen védekezésül a cseh rendek gyűlést hívnak egybe, amelyen egy 30 főből álló kormányt választanak, és saját hadsereget állítanak fel. A felkelők azon fáradoznak, hogy kapcsolatokat vegyenek fel az evangélikus német birodalmi fejedelmekkel. A Habsburg-területeken belüli konfliktus, ezáltal német birodalmi üggyé szélesedik.
Folytatás…
|
|
Könyvajánló 0000-00-00
Csízió: avagy neves személyek, jeles ünnepek és különös szavak magyarázata az esztendő minden napjára , Enciklopédia Kiadó, 2006 Szerző: Kozák Péter
Csíziónak hívták azokat a latin nyelvű verseket, amelyeket neves ünnepek memorizálására szántak. A csízió tehát egyfajta öröknaptárként működött a középkorban, az egyház állandó ünnepeit és a legfontosabb szentek emlékét örökítette meg, könnyen megjegyezhető formában. A 14-15. századtól kezdve egyre inkább elterjedt a hónapokkal kapcsolatos érdekes információk, nem ritkán népszerű tudományos írások közlése. Míg a csízió eredeti jelentése, általában versekbe szedett, ünnepi naptár 'kalendárium' volt, a szónak a 16. századra már kialakult a 'népszerű tudományos leírás' jelentése. Összeállítással egyrészt igyekeztek egy több mint ötszáz éves hagyományt feleleveníteni (a legkorábbi ismert és fennmaradt magyar csízió a 15. század végi Nagyenyedi-kódexben található!), másrészt igyekeztek az olvasónak egy új, különleges kiadványt átnyújtani, amelyben az év minden napjára érdekes olvasmányt kínáló naptárt és lexikont talál. Természetesen a Csízióban magyar személyek (szentek és boldogok, királyok és államférfiak) is szerepelnek, valamint a jeles napokhoz kötődő népszokások, megfigyelések, babonák, a gazdaság tennivalói - egyszóval minden, amit egy művelt embernek tudni érdemes.
BGHE megj.: A kifejezés ismert szólásban is: „érti a csíziót” – arra mondják, akit okos, ügyes, hozzáértő embernek tartanak. Jelentésének kialakulását az magyarázza, hogy az érti a csíziót, aki el tudta olvasni a naptárak (idő-, álom-és csillagjóslási) ismeretterjesztő részét is.
|
|
Felújítják a szilágysomlyói Báthory kastélyt 0000-00-00
Felújítják a szilágysomlyói Báthory várkastélyt az erdélyi kisváros helyi önkormányzata vezetőjének bejelentése szerint. Septimiu Turca, Szilágysomlyó polgármestere elmondta, hogy a nagy értékű történelmi műemlékként számon tartott várkastélyt azért újítják fel, hogy turisztikai látványosságként használhassák.
forrás: www.multkor.hu/MTI
tovább: Sapientia/Emlékek a törökkorból
2006. május 15.
|
|
Ezen a napon: 1707. május 15. 0000-00-00
II. Rákóczi Ferenc Szerencsen fogadja I. Nagy Péter cár követét
A cár felkínálja a fejedelemnek Lengyelország trónját. Ha elfogadja, szövetséget ajánl, és készségét fejezi ki, hogy a magyarországi szerbeket a kurucok mellé állítja
|
|
Ezen a napon: 1581. május 12. 0000-00-00
Báthori István megalapítja a kolozsvári egyetemet
Báthori István erdélyi fejedelem Kolozsvárott egyetemi célra a jezsuitáknak adományozta az üresen álló ferences kolostort, a Farkas utcai gótikus templomot, valamint három falut. Az egyetem teológia és filozófia fakultással indult, s az alapítólevél megerősítésért a fejedelem XIII. Gergely pápához fordult. Az alapítást a külföldről behívott jezsuitákra bízta. A kaput nyitó egyetem tanítási rendszere az akkori idők kívánalmait teljesítette. Bölcsészeti karán, a kétéves bölcsészeti tanfolyam keretében arisztotelészi fizikát tanítottak. A második évfolyam hallgatói a kinematika, dinamika, kozmográfia, hőtan, fénytan és a cseppfolyós testek statikája köréből nyertek ismereteket. Az egyetem nem volt hosszú életű, 14 évet működött (1581 és 1588, valamint 1595 és 1603 között). A protestánsok által a katolikus restauráció eszközének tekintett jezsuita egyetem vallási türelmetlenség áldozata lett.
forrás: www.mult-kor.hu
2006.05.12.
|
|
1529. május 10. 0000-00-00
II. Szulejmán szultán e napon indult el a sereg másik részével a birodalom fővárosából Bécs ostromára. „…Khákáni állandó szokása szerint harci paripájára ült s a győzelmes zászlókat kibontva világhódítóhoz illő méltósággal és pompával indult ki az edrenei kapun és ’Halkali Bunar’-nál állapodott meg…” (Dzs. M.) Most is Anatóliából és Ruméliából von össze csapatokat, melyek csatlakoznak a janicsárokhoz és portai csapatokhoz. A hadjárat célja az új szövetségesnek, Szapolyai Jánosnak budavári királyi trónjára való visszaiktatása, és talán Bécs időleges elfoglalása és kifosztása.
A sereg teljes nagysága, mire Magyarországra értek 200 000 főnyire tehető.
Folytatás Sapientia – Oszmán haderő – Bécs ostroma 1529-ben
Forrás: http://www.gyorkos.fw.hu/ (Györkös Attila barátunk munkája)
|
|
1594. május 4. 0000-00-00
A császári csapatok Esztergomot kezdik ostromolni
A keresztény seregek 1593. évi sikerein felbuzdult a császári hadvezetés. Így a következő esztendőben Esztergom és Hatvan bevételét, valamint Buda és Pest visszahódítását vette tervbe. A Mátyás főherceg vezette császári csapatok május 4-én érkeztek Esztergom alá. Eközben Isza bégnek lehetősége nyílott a közelgő ostromra való felkészülésre: megerősítette a párkányi és Szent Tamás-hegyi palánkokat, a Rácvárost pedig védelemre rendezte be. Ezért a vár ostroma csak ezek bevétele után vált lehetségessé. A több mint 30 ezer főnyi ostromló sereg vezetése hibát hibára halmozott: nem zárta el a török hajók elől a Duna utánpótlási vonalát, így az őrség többször kaphatott segítséget Budáról. A rohamokat sem készítették elő megfelelően. A csaknem két hónapig tartó ostrom emiatt június 29-én eredménytelenül zárult. Ekkor - a közeledő felmentő sereg hírére - a szövetséges had visszavonult. Az oszmánok viszont nem hagyták kihasználatlanul a kedvező alkalmat; ellentámadásuk során a Német Birodalom megrettenésére Bécs elővédje, Győr is a kezükbe került.
www.mult-kor.hu
|
|
Bethlen Mustra 0000-00-00
"Az jó hírért, névért s az szép tisztességért
ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát
mindeneknek ők adnak"
Balassi Bálint: Egy katonaének
Tekintetes Nagyságos, minékünk jóakaró uraknak, úrhölgyeknek tulajdon maga kezébe adassék.
Alant jelentjük, hogy a Bethlen Gábor Hagyományőrség a 2006. esztendő május havának 6. napján 10 órától a fejér vármegyei Nagylókon vitézi mustrát tartand.
A vitéz úrfiak számot adnak hadi tudományukról, felkészültségükről ezen kívül:
"Ki szép füvön lévén bánik jó lovával,
Ki vígan lakozik vitéz barátjával,
Ki penig véres fegyvert tisztíttat csiszárral."
Mert nem fizetésért, sem gazdag prédáért járjuk utunkat.
Kinek-kinek kíváncsisága nagyobb restségénél, jöjjön és járjon miközöttünk!
|
|
1620. május 1-jén született Ozalyban Zrínyi Miklós gróf, költő, hadvezér és politikus 0000-00-00
Zrínyi Miklós a török elleni, 17. századi magyar fegyveres ellenállás egyik vezetője, Zrínyi György horvát bán és Széchy Magdolna fiaként született 1620-ban. Tanulmányait a grazi jezsuita kollégiumban kezdte, majd később Bécsben és Nagyszombaton folytatta.
Alig múlt 16 éves, amikor 1636-ban itáliai tanulmányútján megismerkedett az itáliai művészettel és a korabeli olasz irodalommal. Innen hazatérve, dunántúli és horvátországi családi birtokainak védelmében, családja hagyományait követve állandó és kitartó harcot folytatott a török ellen.
Tovább: Sapientia/Végvári idők arcképcsarnoka
|
|
|
|