Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület-DEFENSORES TRADITIONUM DE GABRIEL BETHLEN

Defensores Traditionum De Gabriel Bethlen anno 2002

Látogatók: 1203417
Módosítva: 2010-09-07

Si deus pro nobis,
quis contra nos
GABRIEL BETHLEN
Princeps Transylvaniae, Partium Regni Hungariae Dominus, Siculorum Comes 1580-1629

zene letöltés-music download: Héttorony Hangászok hajdútáncok vitézi ének Oszmán pasáról

oldalak / pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Ezen a napon…

0000-00-00

1666. április 5-én Wesselényi Ferenc nádor és Zrínyi Péter horvát bán szövetséget köt a Habsburg uralom ellen.
A rendi szövetkezés kezdő évének 1666 tekinthető, amikor április 5-én Wesselényi Ferenc nádor és Zrínyi Péter horvát bán szövetséget kötött a Besztercebánya melletti Stubnyán. Az előzményekhez tartozott, hogy a király 1664 decemberében a magyar rendek képviselőivel ismertette a megkérdezésük nélkül kötött vasvári békeszerződést. A rendek azonban - bár képviselőik Bécsben tudomásul vették az uralkodó közlését - Wesselényi Ferenc nádor vezetésével szervezkedni kezdtek. A nádor 1666 őszén - konföderációban Zrínyi Péter horvát bánnal (Zrínyi Miklós öccsével) és Nádasdy Ferenc országbíróval, Lippay György esztergomi érsek támogatásával - tárgyalásokat kezdett a Portán. Terveik szerint meghatározott évi adó fejében a királyi Magyarország rendjei éppúgy a szultán védelmében kormányozhatták volna maradék országukat, a királyi Magyarországot, mint az erdélyiek. A szultán évi 20 000 aranyforint adó ellenében biztosította volna a szabad királyválasztás jogát. (Erdély ebben az időben 40 000 forintot fizetett.) A Porta azonban nem mutatott kellő érdeklődést. 1666-ban Lippay esztergomi érsek, majd 1667 tavaszán Wesselényi is meghalt. A szervezkedések megbuktak. Zrínyi Péter és sógora, I. Rákóczi Ferenc fegyveresen is felkeltek (ez utóbbi indította útjára a felső-magyarországi felkelést). Külső támogatás hiányában azonban feladták magukat Bécsben (1671). A császár a horvát bánt, az országbírót, valamint Frangepán Ferencet lefejeztette az 1608. évi országgyűlésen született megegyezést a rendekkel; új adózási rendszert vezetett be, és elbocsátotta a végvári katonaság egy részét. Kormányzóságot állított az ország élére, megemelte az adót. A felkelés - immár erdélyi támogatással - azonban folytatódott. Igaz, kevés sikerrel. 1678-ban azután Thököly Imre ragadta magához a kezdeményezést.

Kép: Wesselényi Ferenc nádor

Vitézeinkhez

0000-00-00

Virág Benedek: Vitézeinkhez

Tí, kiket a harcnak mezején szemléllek örömmel;
Tí, kikben még régi magyar vér s félni-tudatlan
Lélek van, honunk jelesebb védői, huszárok!
Tí vagytok, kiket Ozmánnak vad népe remegve
Néz, kik előtt megvonja magát a durva negédség.

Érzékeny lelkek míg Múzsám zengi vitézi
Lángotokat, harchoz készüljetek! Oh! ha ijeszthet,
S rettenthet nevetek, mit nem fog tenni hatalmas
Karjaitokba szokott fegyverek? - Rajta vitézek!

Tudta-e Ön? Mészárosposta

0000-00-00

Debrecen postatörténete a 15. századig követhető nyomon. A folyton úton levő mészárosok a vágómarha hajtása mellett, a rájuk bízott üzeneteket, leveleket is továbbították, s az 1478-ban kelt céhszabadalom szerint a díjtalan postahordásért vám- és adókedvezményben részesültek. Bár 1656 és 1660 között Debrecenben fizetett postamesterrel városi posta működött, a törökkor végéig a mészárosposta nélkülözhetetlen maradt, véglegesen csak 1720-ban szűnt meg.
Kép:
A Delizsánsz Kiállítóterem 1995. októberében megnyílt új, állandó kiállítása a Magyar Posta Rt. Debreceni Igazgatósága épületének földszintjén található, mely Debrecen posta- és távközléstörténetét mutatja be

Ezen a napon...

0000-00-00

1683. március 31-én III. (Sobieski) János lengyel király negyvenezer katonát ígér I. Lipótnak.
1682 késő nyarán ijesztő, megmagyarázhatatlan jelenség: üstökös bukkant fel az európai égbolton. Hatalmas fénye és kivont kardra emlékeztető fénycsóvája aggodalommal töltötte el az embereket. Aggodalmuk hamarosan félelemre változott a "hozzáértő" asztrológusok jóslatai nyomán, akik háborúról beszéltek. Jövendölésüket azonban nem a közeledő fénycsóva, hanem a konstantinápolyi hírek sugallhatták: a Porta valóban újabb nyugati háborúra készült....
Folytatás a Sapientia - Végvári idők arcképcsarnoka fejezetben.

330 éve ezen a napon...

0000-00-00

1676. március 27-én ezen a napon született II. Rákóczi Ferenc a Zemplén megyei Borsiban , Magyarország és Erdély fejedelme, I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia.

Az évforduló alkalmából a Fejedelem és a kuruc szabadságharcosok tiszteletére a Sapientia könyvtárunkban a mai napon megnyitjuk új oldalunkat, melyet folyamatosan feltöltünk ismeretterjesztő irodalommal.

Ajánlónk: Képi emlékek Rákóczi életéről
http://www.sk-szeged.hu/kiallitas/rakoczi/kiallitas.html

Páratlan Péntek Esték 2006. március 31.

0000-00-00

Várunk minden kedves érdeklődőt XVI.-XVII. századi ismeretterjesztő, kulturtörténeti és hadtörténeti sorozatunk következő előadására a Csokonai Művelődési Házba. 1153, Budapest Eötvös u. 64-66.

Az előadás témája: Magyar viselet a XVI.-XVII. században II. rész
Előadó: Jaskó Boró és Bencsik Ottó (BGHE)
Előadás kezdete: 19:30

Őrszem

0000-00-00

A legújabb internetes keresésünk eredménye:
SZEDERKÉNYI NÁNDOR: HEVES VÁRMEGYE TÖRTÉNETE c. művének interneten
olvasható változata gazdag törökkori leírással és forrással.

Számunkra különösen fontos és gazdag tartalomra bukkanhatunk a II. és III. fejezetben.
(Az alfejezetekre belépve a teljes könyv, fejezet tartalom olvasható.

http://www.brody.iif.hu/hmek/HVT/tart/tart2.htm
http://www.brody.iif.hu/hmek/HVT/tart/tart3.htm

Tudte-e Ön? "A hosszú nyársak joga"

0000-00-00

Olvasott már a fenti sajátos ítélkezési és büntetés módról? Ha még nem, akkor a Sapientia - Keresztény haderő c. fejezetünkben megtalálja annak leírását.

Tavasz - Végházainknak a "mezei munka" ideje

0000-00-00

„A természet ébredésével a végbeli élet is minden évben újra ébredt. A kalandos élet szeretetet a nemzeti hiúság, a dicsőség után való vágyakozás és a zsákmány reménye a török s a magyar vitézeket a zöldbe borult mezőkre csalta. Madárdalos tavaszidő van. A rózsa kivirágzásának az ideje is elérkezett. Rezgelődés, mozgás, készülődés mindenfelé. A félhúson való s erőre kapott paripákat a füvelőmezőkről a patkoló helyekre hajtják. Vége a füvelésnek, kezdődik a harcok izgató gyönyörűsége! A végházak s a vigyázó kastélyok emelcsős kapui és sorompói megnyílnak, s a leventék a vitézpróbák helyére indulnak. Derék lovag és gyalogcsaták (csapatok) járják az utakat, s ha ellenséget látnak, a kedvük egyszerre örömre fordul. Megvetik a lest, s ha az ellenség reámegy a kelepcére, hír, dicsőség és bő zsákmány vár a lesvetőkre. E három kellett minden végbelinek, e három nem hagyta őket pihenni. Mindenki a mezőre vágyott. Semmi törvény, semmi tilalom otthon nem tartja őket. Megy mindenki a maga veszedelmére; vakon viszi a lelkesedés oda, ahol a borostyán és a halál karöltve járnak.”

Takáts Sándor: Bajvívó magyarok (Lesvetés)

Bibliográfia

0000-00-00

A Sapientia - Bibliográfia fejezetünkben elhelyeztük
R. Várkonyi Ágnes és Fodor Pál történészek, a törökkor
kiváló ismerőinek munkásságát összefoglaló bibliográfiáit.

A korszak után érdeklődők számára ezen források
alapértékűek.