Defensores Traditionum De Gabriel Bethlen anno 2002
Látogatók: 1203415
Módosítva: 2010-09-07
Si deus pro nobis, quis contra nos
GABRIEL BETHLEN Princeps Transylvaniae, Partium Regni Hungariae Dominus, Siculorum Comes 1580-1629
A török korból származó kemencerendszerre akadtak Fehérváron
Egy húsz, harminc méter széles árokban három kemencét fedeztek fel, azokban a török korban faszenet állítottak elő. Amikor már nem használták, konyhai hulladékot tettek bele. Szarvasmarha koponyát, virágmintás talpas tálat és egy sárga földfestékes korsót is találtak, amelyek szintén a török korból valók. A leletek újabb adalékkal szolgálnak a középkori Fehérvár foglalkoztatásához, amelyről könyv készül - mondta Siklósi Gyula régész.A leletek négy napja kerültek elő, most a feltárások zajlanak. A kemencék azon a területen vannak, ahol Fehérvár úgynevezett budai külvárosának sánca volt. Ez a földsánc védte a külvárosi részt a török támadás ellen. Ennek maradványaira tavaly nyáron akadtak rá egy lakóház építési munkái során a Honvéd utcában. A sánc körülbelül a nyolcas körgyűrűig húzódik. Siklósi Gyula szerint a városrész hatalmas kiterjedése bizonyítja, hogy Fehérvár a középkorban nagyobb volt mint Bécs, vagy Párizs.
Forrás: www.mult-kor.hu
Kép: Balassa Múzeum (Esztergom) régiség tár - törökkori cserépedény gyűjtemény részlete egy 1526-ban felégetett falu egyik házának kemencéjéből
(Komárom-Esztergom Megye)
A párkányi csata új emlékműve a Felvidéken
0000-00-00
Felavatták Sobieski János lengyel király lovas szobrát Párkányban
2008. október 25-én került sor a párkányi csata emlékművének, Sobieski János lengyel király lovas szobrának felavatására Párkányban, a római katolikus plébániahivatal melletti parkban. Régi álma valósult meg ezzel a párkányiaknak, hiszen az 1683-as csata jelentősége messze túlhaladja a város, sőt a régió határait is. Egyik nyitánya volt ugyanis az akkori Magyarország török alóli végleges felszabadításának, különösen pedig Buda három évvel későbbi, 1686-os visszafoglalásának. Pár évvel ezelőtt a párkányi Csemadok berkeiből, elsősorban Dániel Erzsébet és Boócz Mária ösztönzésére indult el a kezdeményezés, hogy 2008-ra, a párkányi csata 325. évfordulójára olyan méltó emlékmű álljon a Duna-parti városban, mely a közép-európai jelentőségű eseményre emlékeztet. Szombaton a déli órákban zajlott emlékműavató ünnepségen beszédet mondott Csáky Pál MKP-elnök és Dušan Čaplovič szlovák kormányfőhelyettes.
1683 tavaszán Kara Musztafa nagyvezír mintegy kétszázötvenezres seregével Bécs ellen indult, hogy végleg térdre kényszerítse a Habsburg Birodalmat. A török felvonulással párhuzamosan Thököly Imre, „a kuruc király” – a török szövetségeseként birtokba vette Felső- Magyarországot. A július 14-től szeptember 12-ig ostromlott Bécset Sobieski János lengyel király seregei mentik fel. A visszavonuló törököket a keresztény seregek egészen Párkányig üldözték. Miután Kara Musztafa értesült arról, hogy a keresztény seregek Esztergom bevételét tűzték ki következő célul, Párkány védelmére rendelte Kara Mohamed budai pasát 8000 harcosával. A keresztény sereg 1683. október 7-én ért Párkány közelébe. Sobieski, akinek egységei a sereg előhadát képezték, a hadvezetés utasítása ellenére önálló vállalkozásba kezdett diadalittas seregével. A törökök azonban csapdát állítottak a lengyeleknek, és mintegy 1500 emberüket levágták a Siralom-völgyénél lezajlott összecsapásban. Október 9-én a császári és a lengyel seregek együtt indultak Párkány bevételére. A tizenhatezres muzulmán sereg bízott Thököly segítségében, ő azonban „nem ért oda időben”. Már nem volt ínyére a török szövetség és seregét inkább megóvta a nyilvánvaló vereségtől. A Lotharingiai Károly fővezérsége alatt harcoló keresztény seregek fényes győzelmet arattak Párkánynál. A párkányi diadal után Esztergom visszavétele sem váratott sokáig magára, s megindulhatott az ország török uralom alól való végső felszabadítása.
Hírforrás: Felvidék Ma
Simon-Júda-napi Vásár volt Párkányban
0000-00-00
A múlt hétvégén Október 11-12-én Párkányban tartották a 8 éve évente megrendezésre kerülő, a térség legnagyobb vásárát, sokadalommal, portékák ezreivel. Kevesen tudják, hogy ennek a vásárnak török kori hagyományai vannak. Bizonyságul szóljon erről az esztergomi Memy bégnek Pálffy Miklós pozsonyi és komáromi főkapitányhoz írt levele. Elgondolkodtató, hogy a háborús visznonyok ellenére (15 éves háború) milyen sok szempont formálta a közvetlen szemben állók felek érdekeit:
„Mi azt, hogy az földnek épületére így leszen jobb, hogy itt Kakaton (Párkány középkori neve) mindőn héten vásár legyen és ismét fősokadalmak is legyenek, kire mindenfelől bízvást jöhessenek és mehessenek és az miből pénzt terömthetnek, mindönöket áruljanak és vegyenek (…). Ezt ti Nagyságotok elgondolván és minekönk megírván, im mi ezt elfogadjuk a mi hitönkre, tisztességünkre, emberségünkre, hogy az sokadalmakra és az vásárokra ide Kakatra mind hódolt és hódolatlanok bízvást jöhetnek és mehetnek” – írta 1589. március 20-án a bég.
Zrínyi Portya képei
0000-00-00
Közzéteszünk néhány képet a szeptemberi, baranyai Zrínyi Portya eseményeiről. Három hajdú gyalogosunk a Dráva mentén baranyai falvakat és városokat érintve néhány helyen spontán élő történelem órát tartott ill. hangászunk duda koncerttel tisztelte meg a ritka és szép kazettás templomokat és a gyülekezeteket.
Toborzó 2008-2009
0000-00-00
Velencei követektől a Haditanácshoz érkezett hírek alapján erős bizonság van arra, hogy az oszmán erők jövő esztendő tavaszától ismét támadni fogják hazánk várait melyek ostromait eddig sikeresen visszavertük. A főkapitányság elrendelte gyalogos hajdúk és tüzérek felfogadását, intenzív kiképzését, hogy majdan a legerősebbek és legméltóbbak sorainkba lépve, kemény harcokban visszaverjék az oszmán-tatár betöréseket.
2009-es esztendőre már most, az ideinél több helyszínre kaptunk meghívást belföldről és a határon túlról egyaránt. Ezért a téli hónapokban újabb fegyverekkel bővítjük arzenálunkat. Növeljük a tüzérség és a lövészek létszámát. Várjuk jelentkezését azon bátraknak, akik éreznek magukban elszántságot, önfegyelmet és kitartást, hogy sorainkat erősítve felvegyék a küzdelmet az ellenséggel.
A jelentkező az alábbi címre küldheti felvételét kérő levelét: info@bethlenhagyomanyorseg.hu
Charta Bellica
0000-00-00
Megjelent!
Somogyi Márton festőművész és restaurátor barátunk szerzői munkáját dicséri a most megjelent XVI. századi Hadi Kártya. A kártya bemutatását a szerző honlapján olvashatják a kedves érdeklődők.
Ajánljuk mindenki figyelmébe! A Hadi Kártya bemutatása. A káryta lapokról.
Megrendelhető a szerző e-mail címére írt levélben: somogyimarton@gmail.com
Ozorai Hadjárat
0000-00-00
Hajdú lövészeink, tüzéreink a vértesekkel és hangászokkal ismét hadjáratra indulnak.
Szeptember 20-án ütközetet vívnak Ozorai Pipó váráért.
(Reneszánsz Hétvégék Ozorán).
Kép forrása: Civertan
A Héttorony Zenekar, az isztambuli Mehterek és a BGHE Szigetváron
Az új erősségből [Zrínyi-Újvárból] 12 gyalogosom kiment Törökországba egészen Pécsig, hogy valami zsákmányt szerezhessenek a törököktől, de balsorsukból véletlenül észrevette őket egy török, és íme, nemcsak a pécsi török katonák vonultak ki rögtön, hanem az egész nép is, és körülfogták őket; többen lehettek ezer fegyveres embernél. Sőt maga a basa, aki Kanizsán volt és most is ott tartózkodik, ellenük jött egész udvarával. Mikor a mi katonáink látták ezt, bár a menekülésre semmi reményük se volt, mégis föllelkesítették egymást, és maguk között kölcsönösen megesküdtek arra, hogy utolsó leheletükig védekeznek. A török lovasok pedig először oktalanabb rohantak rájuk, mert megvetették ilyen csekély voltukat, de rögtön meg is bűnhődtek érte, mert néhányukat puskával megölték, és elvették tőlük fegyvereiket és puskaporukat, amelyekkel hosszú harcra volt módjuk. A csata pedig elhúzódott reggeltől délig, sőt még tovább. Ebben 40 török ott helyben elpusztult, mintegy 60 halálosan megsebesült, és több mint száz ló megöletett. Magának a basának főbb emberei közül három legelőkelőbb török és annak a helynek négy agája veszett el néhány más kisebb tiszttel együtt, maga a basa alig menekült ki a veszedelemből. De a mi keresztényeink sem tudtak ilyen nagy virtussal megmenekülni. Miután pedig a hatalmas lövöldözéstől áttüzesedett puskákat a szerfölötti meleg miatt nem tudták használni, elhajították azokat, és kardot rántva rárohantak a legsűrűbb ellenségre, és végül számtalan súlyos sebet adva és kapva tizenegyen közülük elestek, közvetlenül egymás mellett. A tizenkettedik pedig közülük a harcban valahogy elszakadva tőlük, halálos sebekkel átjutva az ellenség közepén, egész éjjel félholtan lappangott valami bozótban. Reggel keresztény parasztok rábukkantak, és élve hozzánk hozták, és életét illetőleg jó reménységben vagyunk. Bizony sok nemzedék nem látott ilyen virtust, nem kételkedem abban, hogy a római hősök bármelyikével össze lehet hasonlítani őket. Azért magam akartam írni róluk Kegyelmednek, hogy maga is tudtára adhassa magyar barátainak, és bárcsak követésre lelkesítené őket ilyen nagy dicsőség! Én bizony méltóaknak ítélem őket arra, hogy belekerüljenek ennek a nemzedéknek történelmébe és krónikáiba*